A Magyar Nyelvőr Alapítvány célja, hogy a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló rendezvényeket, kiadványokat, törekvéseket támogassa a határainkon innen és a határainkon túl, és erkölcsi és anyagi elismerésként évről évre Magyar Nyelvőr Díjjal jutalmazza az arra érdemes személyeket.

Dr. Keszi István, az Alapítvány alapítói jogainak képviselője beszédében kiemelte, hogy megbecsülés illet mindazokat, akik munkájuk során a mindennapokban sokat tesznek a magyar nyelv megőrzéséért és fennmaradásáért. Az Alapítvány ezévi tevékenységének részeként megemlítette, hogy az ELTE oktatóival megrendezték a legnagyobb hazai retorikaversenyt, adományokat vittek a Felvidékre és Erdélybe, illetve társrendezőként részt vettek az Eötvös-szónokversenyt megrendezésében is.

Az eseményen részt vett Dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszter, a díjátadó fővédnöke is, aki beszédében kiemelte, hogy napjainkban különösen fontos a magyar nyelv ápolása.

“A magyar szavakat még soha annyian nem írták le, mint mostanában, de kérdéses, hogy a Zuckerberg-világ, a modern internet világa mennyire változtatja meg nyelvünket” – hangsúlyozta Tuzson Bence igazságügyi miniszter a Magyar Nyelvőr Díj átadóünnepségén. “Négy-ötszáz évente van ekkora váltakozás a kommunikáció világában, így most különösen fontos azok munkája, akik sokat tesznek a magyar nyelvért” – tette hozzá a miniszter.

Magyar Nyelvőr Díjban részesült Dr. Haader Lea, az MTA Nyelvtudományi Intézet (ma: Nyelvtudományi Kutatóközpont) ny. tudományos főmunkatársa és az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének nyugállományú docense, Ádám Zita tanárnő, a Szlovákiában folyó magyar nyelvű oktatás meghatározó alakja és Bartos Erika is, a nagysikerű Bogyó és Babóca, az Anna, Peti, Gergő című szerzője, forgatókönyvírója.

Dr. Haader Lea

Az MTA Nyelvtudományi Intézet (ma: Nyelvtudományi Kutatóközpont) ny. tudományos főmunkatársa és az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének nyugállományú docense.Tudományos munkássága egyaránt kiterjed a nyelvtörténetre és a leíró nyelvészetre. Részese volt az összefoglaló grammatikák elkészítésének, többek között a Benkő Loránd szerkesztette A magyar nyelv történeti nyelvtanában és a Keszler Borbála szerkesztette Magyar grammatikában írt fejezeteivel. Több ómagyar kódex kritikai szövegkiadásának eredményeképpen ismerte fel a kódexkezek hibázásaiban a rendszerszerűséget, és hozta létre az ómagyar hibatipológiát. Nyelvtörténeti elemzéseiben a nyelvi tények mögött a nyelvhasználó ember keresése foglalkoztatja. A scriptori hibázások vizsgálata által századokkal korábban élt személyekről rajzolt töredékes arcképeket – nyelvi kontaktusjelenségeiktől kezdve egy kódexmásoló szerzetes diszlexia–diszgráfiájáig.

Meghatározta a 16. századi margitszigeti egykori domonkos kolostorban működő scriptorium műhelymivoltát. A hibatipológia alapján találta meg a Halotti beszéd századok óta vitatott szavának valószínű megoldását. A szélesebb olvasóközönség számára Dömötör Adrienne-nel közösen készített olvasóbarát átírásban egy, az ómagyar kódexekből válogatott „Halandó, ezeket megmondjad!” Magyar nyelvű imádságok a XV−XVI. századból c. kötetet. Tudományos bizottságok tagja, Bárczi- és Fraknói-díjas.

Ádám Zita

Ádám Zita tanárnő hosszú évtizedekben mérhetően meghatározó személyisége a Szlovákiában folyó magyar nyelvű oktatásnak, a felvidéki oktatásügynek, a nemzetiségi nevelésnek.

1969-ben szerzett tanári diplomát a nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar nyelv és irodalom – szlovák nyelv és irodalom szakán. Itt végezte posztgraduális tanulmányait, és doktorált 1986-ban. Alapító tagja, később elnöke, illetve alelnöke volt a magyar nemzeti kultúra megismerését és a nemzeti identitás erősítését elsődleges céljának tekintő, 1990-ben létrejött Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének. A szövetségnek jelenleg is tiszteletbeli alelnöke, emellett a Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központ vezetője.

Bartos Erika

Bartos Erika Pro Familiis-díjas magyar író, meseíró, építészmérnök. A Bogyó és Babóca, az Anna, Peti, Gergő című nagy sikerű könyvek szerzője, forgatókönyvírója, a Brúnó sorozata pedig azt is igazolta, hogy igazi modern polihisztor. Építészmérnökként is tud kimagasló nyelvi bravúrokkal egy egész generációt az anyanyelv szeretetére, az olvasásra nevelni, sőt, tájakat, a kulturális örökségünket is képes bemutatni a legkisebbeknek is. A gyerekeknek egy megnyugtató, harmonikus világot közvetít, történeteit maga illusztrálja. Brúnó Budapesten című sorozatában a fővárost mutatja be gyerekszemmel, míg a Brúnó a Balatonon könyvek a magyar tengert járják körbe.