Portálunk egy éve követi nyomon a Balla Irma-ügy tárgyalást a Nyíregyházi Törvényszéken. Első cikkünkben már arról tudósítottunk: elképzelhető, hogy most sem a tettes ül a vádlottak padján. Legalábbis az azóta 5 tárgyalási napot megélt ügy fejleményeit figyelembe véve egyre több a kétség a tettes személyét illetőleg. Sőt, szinte csak kétségek maradtak az ügy befejezéshez közeledve. N, de ne szaladjunk ennyire előre, lássuk, hogy az eddigi tárgyalásokon mit tudott felmutatni a vád.

A bizonyítás

A nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével vádolt D. Lajos - az ügyészség szerint - a sértett hölgy debreceni lakásába behatolva, őt feszítővassal többször fejen, arcon ütötte, majd ráült és nyakát leszorítva olyan gégesérülést okozott, amely Balla Irma azonnali halálához vezetett. A 2017 december 17-i tárgyaláson a szakértőknek kellett volna megnyugtatóan, minden kétséget kizáróan igazolniuk, hogy az áldozat alsóruházatán, az ágytakarón talált, a vádlottól származó DNS-hordozó közvetlenül került oda.

A gyilkossággal korábban az áldozat fiát vádolták meg és első fokon 12 év fegyházra ítélték, de másodfokon új eljárást rendeltek el, és abban a férfit bizonyítottság hiányában felmentették. Schönstein Sándort emiatt 23 hónapot fogságban töltött.

Nem minden kétséget kizáró a DNS-bizonyíték

A szakértő szerint nem jelenthető ki, hogy ez a csekély mennyiségű DNS-hordozó nem közvetett – transzfer – módon került Balla Irma fehérneműjére, ágytakarójára. Azaz akár egy korábbi időpontban más ruhadarabokkal is rákerülhetett D. Lajos DNS-hordozója az áldozat ruhájára. Ami egyértelműen, minden kétséget kizáróan kijelenthető: többek közt D. Lajos DNS-e is kimutatható volt.

Érdekesség, hogy az ügy korábbi vádlottjának, a képviselő végül bizonyítottság hiányában felmentett fiának DNS-hordozója jóval nagyobb mennyiségben volt kimutatható.

A mostani vádlott, D. Lajos DNS-hordozója rendkívül csekély mennyiségben volt detektálható - egy új módszer által tudtak olyan mennyiséget rögzíteni, amiből kimutatható volt D. Lajos biológiai profilja. De nem csak az övé.

A takarón az áldozatén kívül négy személy DNS-nyomai voltak: az áldozat fiáé, időközben elhunyt édesapjáé, a szomszédban élő testvéréé és D. Lajosé.

A márciusi tárgyaláson a szakértők a DNS-hordozóval kapcsolatban fejlették ki véleményüket. Mint írtuk fentebb, egy új eljárásnak köszönhetően az ágytakarón 1:54 billióhoz, a fehérneműn 1:15 millióhoz, tehát a bizonyossághoz közelítő valószínűséggel D. Lajos biológiai profilja volt azonosítható. Csakhogy a védelem álláspontja szerint ez közvetett módon is odakerülhetett, amit végül a szakértők sem tudtak egyértelműen kizárni. A közvetett mód – a vád szerint - az volt, hogy a vádlott DNS-hordozója Balla Irma kezéről került a saját ruhájára, mégpedig úgy, hogy a néhai képviselő a vádlott által használt csákányt megfogta. Mint ismertté vált, a vádlott Balla Irma lakásának szomszédságában egy építkezésen dolgozott abban az időben.

De kétszer beismerte D. Lajos a bűncselekmény elkövetését

A 2018. július 2-i tárgyaláson dr. Bodnár Zsolt bíró arra kereste a válaszokat, hogy a vádlottak padjára ülő D. miért ismerte be kétszer is a bűncselekmény elkövetést, amit később visszavont. Ugyanakkor bizonyított, hogy a beismerő vallomásokat kábítószerhatása alatt tette D. Lajos. A bíróság a védelem kérésére akkor elrendelte D. Lajos igazságügyi pszichológiai és elmeorvosi szakértői vizsgálatát.

A szakértők a vádlott szerint sablonokra épített véleményt alkottak róla. Ő nem ilyen

A szakértői vélemény lényegében az, hogy D. Lajosban elfojtott agresszió van jelen és rendkívül manipulatív: olyannyira, hogy a pszichológust, elmeorvosi szakértőket is képes manipulálni. Arra a kérdésre, hogy miért ismert be olyan bűncselekményt D. Lajos, amit nem ő követet el, a védelem azt válaszolta, hogy kábítószerhatása hatása alatt állt akkor. A szakértő vitatja ezt, hiszen a 14, 42 gramm amfetamin és a 314,3 milliliter koncentrátumú HCOH nem olyan nagy mennyiség, hogy a vádlott ne lett volna tisztában a feltett kérdésekkel és a rájuk adott válaszokkal. A szakértő szerint a kihallgatási jegyzőkönyvek ismeretében kijelenthető: „a kihallgatás során a vádlott tiszta tudattal rendelkezett. Ami azzal is alátámasztható, hogy az ismételt meghallgatások során a verbális megnyilvánulások alkalmával a történteket azonos módon adta elő - ami az emlékezést megtartó képesség működését igazolja.” A „nem tudom, nem emlékszem” verbalizáció tudatos hárító, védekező magatartásként értékelhető – állítja a szakértő.

Miért?

A legfontosabb kérdés, hogy D. miért ismert be olyan erőszakos cselekményt kétszer is, amit állítólag nem is ő követett el. A vádlott és a védelem szerint ennek az az oka, hogy azt az ígéretet kapta: ha beismerő vallomást tesz, akkor kiengedik. D., miután több tucat vagyon elleni bűncselekmény miatt vitték be, rájött, hogy „neki lehúzták a rolót” és ekkor döbbent rá, hogy élettársát nem fogja látni.

Az első kihallgatásán készült felvételen és a jegyzőkönyvben a D. által szabott feltételről nincs szó - nevezetesen arról, hogy ha beismeri a gyilkosságot, akkor hazamehet. A második kihallgatáson viszont a konkrét kérdésre, hogy a beismerő vallomást a bíróságon is elmondja-e, D. feltételként szabja, hogy csak akkor, ha három napra hazamehet a családjához.

A védő, dr. Mille Adrienn szerint a két, kábítószer hatása alatt tett vallomás nem használható fel az eljárásban, a vádhatóság azonban ezzel ellentétes állásponton van.

Az ügy tárgyalása egy hónap múlva 2018. július 18-án folytatódott, amikor is a szakértők személyesen mondták el igen negatív véleményüket a vádlottról. Ezen a tárgyaláson Bodnár Zsolt bíró kérdésére a szakértő elmondta, hogy a kábítószer hatása sok egyéb tényezőtől is függ, így jelen körülmények között már nem rekonstruálható. Ilyenek például az étkezési és egyéb szokások, a testsúly, a lelki és fizikai állapot vagy a kábítószer fogyasztásának rendszeressége. (A vádlott a bűncselekmény elkövetésének időszakban rendszeres kábítószer-fogyasztónak volt tekinthető – a szerk)

Elfojtott agresszió

A bűncselekmény helyszínéről semmi nem tűnt el, emlékeztetett a védő, dr. Mile Adrienn a júliusi tárgyaláson. Ez védence addigi bűnlajstromával nem egyeztethető össze. D. lopásokból, besurranásokból tartotta el magát, erőszakos bűncselekménye egyszer sem volt. Ha rajtakapták, inkább elmenekült, de erőszakot nem alkalmazott.

Elfojtott agresszió – vélekedik a szakértő – vezethetett a végzetes tetthez. Amit szintén vitat a vádlott, hisz ő soha nem követet el erőszakos bűncselekményt, még a hosszú börtönidők alatt sem. A védő felhívja az ügyész és a szakértő figyelmét az ügy szempontjából semleges tanúk nyilatkozataira, miszerint még kiélezett konfliktushelyzetben sem mutatott agressziót a vádlott. Még akkor sem, amikor egy szerelmi vita miatt többször megütötték őt.

Valóban sablonosak a szakértői vélemények?

D. Lajos folyamatosan ezt hangoztatta, amit akár igazolhat is az a tény, hogy az ügy korábbi vádlottjáról, a néhai képviselő fiáról is meglehetősen hasonló szakértői véleményt adtak. Végül Schönstein Sándort bizonyítottság hiányában felmentették.

Hogy valóban egy minden tekintetben kifinomult, több évre előre eltervezett viselkedésformát követő, a szakembereket megtévesztő, manipulatív vádlott áll a bíróság előtt vagy esetleg egy újabb téves vád áldozata várja az ítéletet, azt dr. Bodnár Zsolt büntetőtanácsának kell minden kétséget kizáróan kiderítenie.

Így jutottunk el a 2018. október 3-i tárgyláshoz, amikor is a bíró megtekintette a beismerő vallomásokkor rögzített videó-felvételeket. D. Lajost 2009-ben vagyon elleni bűncselekmények elkövetése miatt vitték be, több tucat ilyen bűncselekmény elkövetésével szembesítették. A kihallgatást a vagyonvédelmisek folytatták le. D akkor előadta, hogy ö ölte meg Balla Irmát. Az este háromnegyed tízkor kezdődött kihallgatáson D elmondja, hogy „gondolkodás nélkül beléptem a szobába és azonnal több ütést mértem az akkor még ülő, majd fekvő nőre. Magamra vontam a figyelmét, amikor az elsőt ütöttem, akkor már feküdt. Majd a fejére mértem ütéseket anélkül, hogy szóltam volna hozzá, vagy ő szólt volna. Magamhoz vettem a telefonját, az MP3-as lejátszóját és 20 ezer forintot.”

A vallomás ezen része azért fontos, mert a szakértők álláspontja, hogy a cselekmény azért következett be, mert D elfojtott agressziója valamilyen hatásra aktiválódott, ami végül is a nő megöléséhez vezetett. Ugyanakkor a vizsgálat D-nél nem mutatott ki agresszív magatartást.

D. a 2009-es beismerő vallomása során olyan részleteket árult el, melyek egyeznek a nyomozás során begyűjtött adatokkal. A védelem ezt azzal magyarázza, hogy D. a sajtóból mindenről értesült - hiszen az ügy jelentős publicitást kapott abban az időben. Vagyis a védelem álláspontja, hogy D. az újságokból tudott sok részletet, mint például a tett brutalitását, vagy hogy mik tűntek el a lakásból.

Összedőlni látszik a vád?

Az eredeti ütemterv szerint a mai, 2018. december 12-i tárgyláson már perbeszédek lettek volna, csakhogy dr. Bodnár Zsolt bíró újabb tanúkat idézett be, akik végül nem jelentek meg a tárgyalóteremben, így a bíróság a korábban tett tanúvallomásokat olvasta fel.

D. Lajosnak is biztosnak tűnő alibije van

2007-ben nagypénteken gyilkolták meg brutális kegyetlenséggel és rabolták ki a debreceni önkormányzati képviselő asszonyt, Balla Irmát. Az ügyben egyszer már született ítélet, melyben a politikus asszony fiát ítéltek el, akit végül bizonyítottság hiányában felmentettek. Schönstein Sándornak, a néhai képviselő asszony fiának biztos alibije volt az elkövetés időszakára: szalonnát sütött barátaival azon a végzetes estén. Az akkor nagy erőkkel, számtalan szakmai hibával tarkított nyomozás során az ilyenkor szokásos eljárásnak megfelelően a bűntény helyszínének közelében lévő személyek kihallgatása, így a Balla Irma közvetlen szomszédságában folyó építkezésen dolgozók feltérképezése is megtörtént. 2007. május 3-án D. Lajos nevelőapját és féltestvérét is kihallgatják a rendőrök. Mindketten egységesen úgy nyilatkoznak, hogy D. Lajos azon az éjszakán otthon tartózkodott. (D. ekkor még semmilyen kapcsolatban nem volt az üggyel.) Ezt az alibit jóval később – az ügy első tárgyalásán - 2014-ben a féltestvér ismét igazolta, bár már némi ellentmondás volt a vallomásában. A nevelőapát ekkor már nem tudták meghallgatni, mivel meghalt.

A féltestvért harmadszor is kihallgatták 2017-ben, amikor már D. Lajos volt az ügy vádlottja. Ekkor a korábbi vallomásokhoz képest már úgy nyilatkozott, hogy D. Lajos sokat nem volt otthon esténként és volt mobiltelefonja is. Végül a tanú a korábban tett vallomást tartotta fent. Vagyis állítása szerint D. Lajos a gyilkosság éjszakáján otthon tartózkodott. Dr. Bodnár Zsolt bíró a mai tárgyaláson a féltestvérét szerette volna meghallgatni, de az idézés „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a bíróságra.

Mint írtuk, D. Lajos két alkalommal is beismerte a bűncselekmény elkövetést. Beismerő vallomásaiban olyan, az ügy szempontjából lényeges részleteket is tudott, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy ő a tettes.

D. Lajos a gyilkosság körülményeit akár a sajtóban megjelent beszámolókból is tudhatta

Ezt állítja a védelem részéről dr. Mile Adrienne kirendelt védő. Ami tény, hogy az ügy nagy port kavart, a média fokozottan cikkezett róla, így minden részlet napvilágra került. Dr. Bodnár Zsolt a mai tárgyaláson sorra olvasta fel az akkori, jellemzően a „Napló” beszámolóit tartalmazó cikkeket az ügy részleteiről, melyekben meglehetősen részletesen beszámoltak a 2007-es brutális bűncselekményről.

A vád szerint

D. Lajos az építkezés területét és Balla Irma ingatlanját elválasztó OSB-lap leszerelésével jutott be a házhoz – legalábbis a vádlott a beismerő vallomásában így nyilatkozott. Csakhogy egy 2007-es rendőrségi tanúkihallgatási jegyzőkönyvben rögzítik a Balla Irma telkével sarokszomszédságban lévő ingatlan tulajdonosának vallomása alapján, hogy a gyilkosság napját megelőző pár nappal azelőtt leomlott egy elválasztó kerítés. Azaz akár ott is be lehetett menni az ingatlanra. A tanú a gyilkosságot követő napon a kihallgatáson úgy nyilatkozik, hogy este a „Helyszínelőket” nézte és reklámszünetben kiment elszívni egy cigarettát, ekkor arra lett figyelmes, hogy Balla Irmánál 21 óra 30-perc környékén felkapcsolódott a külső világítás és közben „olyan vödörcsörömpölés-félét hallott abból az irányból.” Látni nem látott senkit.

A bíróság a januári tárgyalásra ismét tanúkat idézett, mivel az ügy lényegi részét érintő újabb adatok merültek fel.

Ítélethirdetés előreláthatólag februárban várható