A nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével vádolt D. Lajos - a ügyészség szerint - a sértett hölgy debreceni lakásába behatolva, őt feszítővassal többször fejen, arcon ütötte, majd a sértettre ráült, és nyakát leszorítva olyan gégesérülést okozott, amely Balla Irma azonnali halálához vezetett. A tárgyaláson a szakértőknek kellett volna megnyugtatóan, minden kétséget kizáróan igazolni, hogy az áldozat alsóruházatán, az ágytakarón talált, a vádlottól származó DNS-hordozó közvetlenül került oda.

A gyilkossággal korábban az áldozat fiát vádolták meg és első fokon 12 év fegyházra ítélték, de másodfokon új eljárást rendeltek el, és abban a férfit bizonyítottság hiányában felmentették. Schönstein Sándort emiatt 23 hónapot fogságban töltött.

Az ügyben 2013 novemberében ismét nyomozás indult, D. Lajost tavaly februárban hallgatták ki gyanúsítottként a nyomozók miután az ORFK speciális egységnél Petőfi Attila vezetésével, kidolgoztak egy speciális kutatási módszert, amivel aztán megtalálták D. Lajos DNS-hordozóját Balla Irma takaróján és fehérneműjén. A vádlott DNS-hordozója mellett családtagok, DNS nyomait is megtalálták.

A DNS-minta rögzítését új módszerrel végezték el, amit azóta máshol is alkalmazták már eredményesen. Lényege, hogy Balla Irma gyilkosság helyszínén talált takaró felületét 20×30 centiméteres négyszögekre, a ruhadarabét pedig 10 centiméteres csíkokra osztották és ezeket tapogatták le steril eszközökkel, amelyeken reagens folyadék volt. A takarón az áldozatén kívül négy személy DNS-nyomai voltak kimutathatók: az áldozat fiáé, időközben elhunyt édesapjáé, a szomszédban élő testvéréé és D. Lajosé. Ez volt a döntő láncszem - nyilatkozta akkor Petőfi Attila vezérőrnagy mert,

az ágytakarón 1:54 billióhoz, a fehérneműn 1:15 millióhoz, tehát a bizonyossághoz közelítő valószínűséggel D. Lajos biológiai profilja volt azonosítható.

38 éves D. Lajos - aki betöréses lopásokért, eddig 10 évet töltött börtönben -, két évvel a történtek után önként jelentkezett és beismerte az emberölést, majd vallomását később visszavonta, pár nappal később ismét beismerte s újfent visszavonta. Fontos, nem elhanyagolható momentum, hogy a vádlott beismerő vallomásait kábítószer hatása alatt tette, merthogy D. Lajos abban az időben rendszeres kábítószerfogyasztó volt. A kirendelt védő, dr. Mile Adrienn szerint védencét ki sem hallgathatták volna akkor.

Rendkívül alapos és körültekintő a bizonyítási eljárás

A Nyíregyházi Törvényszék az újbóli eljárásban először 2017. október 9-én tartott tárgyalást a 2007-ben nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének ügyében.

A törvényszék ekkor a tárgyaláson tanúként hallgatta meg azokat a munkásokat, akik Balla Irma sértett lakóházának közvetlen szomszédságában egy építkezésen dolgoztak. A tanúk elmondták, hogy velük együtt dolgozott a vádlott is néhány napig. A vádlott is elismerte, hogy a tanúkkal együtt dolgozott az építkezésen. A tanúk beszámoltak arról is, hogy többször látták Balla Irmát a saját udvarán.

Több megmagyarázhatatlan hiba az első eljárásban.

Az ügyben az első eljárásban eljáró igazságügyi szakértőnek eszébe sem jutott, hogy a gyilkosságot pajszerrel követhették el, amíg meg nem látta a mostani gyanúsítottnál, D. Lajosnál lefoglalt eszközt. A pajszert nem foglalták le a helyszínelés során. Nem is foglalhatták le, hiszen nem keresték, miközben akkor egybe volt nyitva a bűnügyi helyszínnel a szomszéd építkezés, ahol a mostani vádlott, D. Lajos is dolgozott. A pajszert három évvel később – még az első eljárásban - Schönstein védője, dr. Magyar György teátrális előadás közepette adta át a bíróságnak.

Pedig a külsérelmi nyomokat vizsgáló orvosok egyik sérülésnél sem tudták kizárni, hogy ezt használták volna az elkövetésnél.

Viszont korábban azt feltételezték, hogy Balla Irmát laptopjával verték agyon, a legutóbbi szakértői vélemény - ami 2008 augusztusában készült - szerint azonban a gyilkos egy viperához hasonló fém ütőeszközt használt.

A bűnügyi technikus első eljárásban tett vallomásából tudható, hogy a helyszínelés finoman szólva hiányos volt. Megdöbbentő, de például nem vizsgáltak át a kukát, és nem tudott kielégítő választ adni a technikus arra: miért nem találtak több ujjlenyomatot. Noha a helyszínelés során végig ott volt egy kutya, azt nem vetették be. A luminolozás (vérnyomkeresés – a szerk) csak négy nappal az eset után történt meg, és erről – megdöbbentő - , de csak közel egy év múlva készült jegyzőkönyv.

Ilyen előzmények közepette a Nyíregyházi Törvényszéken dr. Bodnár Zsolt vezette tanácsnak minden kétséget kizáróan bizonyítania kell, hogy az egykori fideszes önkormányzati képviselő Balla Irma gyilkosa ül a vádlottak padján. A vádat dr. Halász Ágnes ügyész képviseli és jelen állás szerint a DNS bizonyítékon kívül nem sok minden áll a vádhatóság rendelkezésére.

A pénteki tárgyalási napon a Nemzeti Szakértő és Kutatóközpont genetikai szakértőit hallgatta meg a bíróság, akik nem tudták minden kétséget kizáróan igazolni, hogy a vádlott DNS-hordozója közvetlenük kerülhetett az áldozat fehérneműjére, illetve az ágytakaróra. A fentebb részletezett újonnan kifejlesztett technikával rögzített DNS-hordozó rendkívül kis mennyiségben volt jelen.

Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a DNS-hordozót csak „tiszta” felületen dudnak rögzíteni a technikusok és mivel a helyszín és az áldozat ruhája is vérrel szennyezett volt azokról a területekről nem lehetett az elkövető személyét illetőleg értékelhető mintát venni. Ez esetleg válasz lehet arra a kérdésre, hogy miért nem találtak több DNS-hordozót az áldozaton, ami a tettestől származik.

A szakértő szerint nem jelenthető ki, hogy ez a csekély mennyiségű DNS-hordozó nem közvetett – transzfer – módon került Balla Irma fehérneműjére, ágytakarójára. Azaz akár egy korábbi időpontban más ruhadarabokkal is rákerülhetett D. Lajos DNS hordozója az áldozat ruhájára. Ami egyértelműen, minden kétséget kizáróan kijelenthető, hogy többek közt D. Lajos DNS-e is kimutatható volt.

Folytatjuk