A bizonyítási eljárás jelentős része a szakértők meghallgatásával telt. Volt, hogy a bíróság új szakértőt rendelt ki, miután meghallgatta a genetikai szakértőket, akik a bűntett helyszínén talált DNS-profilt tartalmazó anyagok vizsgálatával kapcsolatban azt állapították meg, hogy azok származhatnak a vádlott D. Lajostól is. A bíróság indokoltnak találta új genetikai szakértő kirendelését a szükséges tényállás teljes felderítése érdekében. Az új szakértő sem tudta minden kétségen kizáróan igazolni, hogy az új módszerrel detektált DNS-hordozó közvetlenül került a vádlottról az áldozat ruhájára.

D. Lajos ellen 2017 őszén másodjára indult elsőfokú eljárásban a bíró szükségesnek látta, hogy igazságügyi elmeorvosi, illetve pszichológus szakértőket is meghallgasson, mivel a vádlott személyiségjegyei ellentmondásos képet mutatnak. D. Lajos egyetlen egy esetben sem volt elítélve erőszakos, agresszív cselekedet miatt. Mint ahogyan dr. Bodnár Zsolt bíró fogalmazott: ügytörténeti adat nem merült fel erre vonatkozóan.

A szakértőknek arra is választ kellett adniuk, hogy D. Lajosnak a nyomozás során tett két beismerő – majd visszavont – vallomását mennyire befolyásolta az, hogy a vádlott abban az időszakban okirati bizonyítékokkal igazoltan drogok hatása alatt állt.

A védő, dr. Mille Adrienn szerint a két, kábítószer hatása alatt tett vallomás nem használható fel az eljárásban, a vádhatóság azonban ezzel ellentétes állásponton van.

A mai tárgyaláson, miután megnézték a 2009-es kihallgatás során készült videókat, a szakértők azonos álláspontra helyezkedtek. Álláspontjuk szerint a beismerő vallomásokat D. Lajos tiszta tudattal tette.

A vádirat szerint D. Lajos este bement Balla Irma házába, egy feszítővassal leütötte az ágyon ülő asszonyt, a nyakát leszorítva olyan gégesérüléseket okozott neki, amelyek azonnali halálához vezettek.

D. Lajost 2009-ben vagyon elleni bűncselekmények elkövetése miatt vitték be, több tucat ilyen bűncselekmény elkövetésével szembesítették. A kihallgatást a vagyonvédelmisek folytatták le. D akkor előadja, hogy ö ölte meg Balla Irmát. Az este háromnegyed tízkor megkezdődött kihallgatáson D elmondja, hogy „gondolkodás nélkül beléptem a szobába és azonnal több ütést mértem az akkor még ülő, majd fekvő nőre. Magamra vontam a figyelmét, amikor az elsőt ütöttem, akkor már feküdt. Majd a fejére mértem ütéseket anélkül, hogy szóltam volna hozzá, vagy ő szólt volna. Magamhoz vettem a telefonját, az MP3-as lejátszóját és 20 ezer forintot.”

A vallomás ezen része azért fontos, mert a szakértők álláspontja, hogy a cselekmény azért következett be, mert D elfojtott agressziója valamilyen hatásra aktiválódott, ami végül is a nő megöléséhez vezetett. Ugyanakkor a vizsgálat D-nél nem mutatott ki agresszív magatartást.

D. a beismerő, 2009-es vallomása során olyan részleteket árult el, melyek egyeznek a nyomozás során begyűjtött adatokkal. A védelem ezt azzal magyarázza, hogy D. a sajtóból mindenről értesült - hiszen az ügy jelentős publicitást kapott abban az időben. Vagyis a védelem álláspontja, hogy D. az újságokból tudott sok részletet, mint például a tett brutalitását, vagy, hogy mik tűntek el a lakásból.

D. beismerő vallomása és a tett között két év telt el. Ez idő alatt tucatjával számol be a helyi és az országos sajtó az ügyről, olykor fotórealisztikus részletességgel. A mostani vádlott második beismerő vallomásakor már egyre több a „nem tudom, nem emlékszem” válasz, ami a szakértők szerint tudatos, előre eltervezett védekezési stratégia. A védelem ezzel szemben azt mondja, ez azt is jelentheti, hogy a férfi valóban nem volt a tett helyszínén.

Az tény, hogy D. soha nem volt erőszakos cselekményért elítélve, ha lebukott, inkább menekült, mintsem erőszakot alkalmazzon.

Miért?

A legfontosabb kérdés, hogy D. miért ismert be olyan erőszakos cselekményt kétszer is, amit állítólag nem is ő követett el. A vádlott és a védelem szerint ennek az az oka, hogy azt az ígéretet kapta, ha beismerő vallomást tesz, akkor kiengedik. D. miután több tucat vagyon elleni bűncselekmény miatt vitték be, rájött, hogy „neki lehúzták a rolót” és ekkor döbbent rá, hogy élettársát nem fogja látni.

Az első kihallgatásán készült felvételen és a jegyzőkönyvben a D. által szabott feltételről nincs szó, nevezetesen hogy ha beismeri a gyilkosságot, akkor haza mehet. A második kihallgatáson viszont konkrét kérdésre, hogy a beismerő vallomást a bíróságon is elmondja-e, D. feltételként szabja, hogy csak akkor, ha három napra hazamehet a családjához.

Az igazságügyi pszichológusszakértő D-t átlagos képességű személyként jellemezte, ami ellentmondásos azzal a teóriával, hogy a vádlott előre eltervezett, logikailag kitűnő védekezési stratégiát követ.

D-t 2012-ben vagyon elleni bűncselekmények elkövetése miatt összesen kilenc év három hónap szabadságvesztésre ítélték, amiből előreláthatólag 2018 decemberében szabadulhatna, ha nem kellene elkezdnie egy feltételesen kiszabott, közel másfél éves szabadságvesztését.

Bűnbánat, megbánás

Az általunk megkérdezett kriminálpszichológus szerint elképzelhető, hogy egy beismerésre az készteti az elkövetőt, hogy megbánta a tettét, illetve „sajnálja” azt, akit az ö által elkövetett tett miatt ítélnek el. Az. hogy olyan bűncselekményt vállaljon magára valaki, amit nem követett el, nem egyedi eset, olykor például figyelemfelkeltés, szereplésvágy vagy épp az adott környezetből való kikerülés is motiválhatja.

A védelem azt hangsúlyozza, hogy a DNS-azonosságon kívül nincs más bizonyíték D. Lajos ellen és az sem egyértelmű.

A tárgyalás 2018 decemberében folytatódik a perbeszédekkel, így karácsony előtt kiderül, hogy dr. Bodnár Zsolt bíró hogyan értékeli a vádlottal szemben felhozott bizonyítékokat, illetve miként értékeli a két beismerő, majd visszavont vallomást.

- FrissMédia -