Mindenki maga tudja a legjobban, mi az, ami az érdekeit szolgálja, és mi az, ami nem - kezdi a szóvivő, majd rámutat arra, előfordulhat, hogy olyan állapotba kerül az ember, ami tartósan leromlott fizikai vagy szellemi állapotnak minősül, idős kora, esetleg szenvedélybetegsége miatt, amikor nem tudja az ügyeit a megfelelő gondossággal intézni. Sajnos, az érintettekre általában jellemző a betegségtudat hiánya, s ezzel összefüggésben gyakran előfordul, hogy a hétköznapok során kihasználják őket.

A gondnokság alá helyezés célja éppen az, hogy jogi védelmet biztosítson az állapotuknál fogva befolyásolható, jóhiszemű embereknek, nehogy ajándékozási, vagy kölcsönszerződések aláírására vegyék rá őket. Gondoljunk csak bele, hogy hosszas kórházi tartózkodás során, egy egyedül élő idős személynek még arról is gondoskodnia kell, hogy ki veheti át a nyugdíját a postástól. Van-e közeli hozzátartozója, rokona, akire rábízhatja a járandóságát, annak kezelését, illetve más ügyeinek elintézését. Számos, hasonló esetben segítség egy rászoruló személynek, ha helyette a gondnoka foglalkozik ezekkel a feladatokkal, a gondnokolt érdekében.

Meglehetősen nagy számban próbálják hozzátartozók gondnokságuk alá helyeztetni az idős szülőket! Természetesen, ennek megvan a maga folyamata, nem olyan egyszerű, mint azt sokan képzelik. A csekély demencia nem elegendő indok ahhoz, érthető módon, hogy valakit gondnokság alá helyeztessünk.

Kit lehet gondnokság alá helyezni?

- Az a 17. életévét betöltött személy helyezhető gondnokság alá, aki – akár teljes körűen, akár csak időszakosan – nem tudja az ügyeit felelősségteljesen elintézni.

Gondnokság alá kizárólag a bíróság helyezhet valakit. A legtöbb esetben, ezeket az eljárásokat a gyámhivatal kezdeményezi, de ezt megteheti az érintett személy közeli hozzátartozója (nagyszülő, szülő, gyermek) is. A hozzátartozó közvetlenül fordulhat ahhoz a járásbírósághoz, amely az érintett személy állandó lakóhelye szerint illetékes.

Ki lehet gondnok?

- A gondnok személyéről a gyámhatóság dönt, ahol elsősorban az érintett hozzátartozói jönnek számításba, de ha ők nem vállalják a gondnoki feladatokat, hivatásos gondnokot rendelnek ki. Fontos szempont, hogy a gondnok és a gondnokolt érdekei megegyezzenek.

Az eljárás megindítása után a bíróság bizonyítást folytat le annak érdekében, hogy meggyőződhessen arról, milyen szellemi és fizikai állapotban van az érintett. Ennek során választ keresnek az ügy szempontjából fontos kérdésekre, például, hogy mennyire tájékozott az illető személy az őt érintő kérdésekben, képes-e az érdekeit felismerni, és azoknak megfelelően cselekedni. E körben az érintettet és családtagjait is meghallgatja a bíróság, s környezettanulmány beszerzésére is sor kerül. Ideggyógyászati vizsgálatot rendelnek el az érintett egészségi állapotának feltárása érdekében, mely választ ad arra a kérdésre, hogy mennyire tudja az ügyeit megfelelően intézni. Ennek függvényében helyezi a bíróság az érintettet gondnokság alá, mely lehet teljes vagy részleges.

A gondnokság alá helyezést soha nem véglegesen rendeli el a bíróság, az érintett állapotát az ítéletben meghatározott későbbi időpontban felülvizsgálják.