Gyerekkorom legszebb meséit Édesanyámtól hallottam. Igaz történeteket mesélt, amik tanulsággal szolgáltak. Erőt merítettem belőle, bátorságot és képzeletem szárnyán elrepülhettem, ott lehettem azokon a helyeken, amit mesélőm kifestett nekem. Én egy ilyen számomra csodás igaz történettel várok mindenkit szeretettel - írta Vizer Józsefné Éva.
Sok mesét mondtam életemben. Úgy, mint tanító, mint édesanya, mint nagymama. Az unokáim már felnőttek, ezért nem mondok, de gyakran olvasok meséket - írta Dr. Novák Béláné.
Elfeledett emlékek, élmények jutnak eszembe, érzések kelnek életre miközben lapozgatom a családi fényképgyűjteményünk egyik nagy becsben tartott albumát. Megállok, óvatosan a kezembe veszem az egyik méretében aprócska, személyes üzenetét tekintve viszont számomra mérhetetlenül nagy értéket képviselő fekete-fehér fényképet. Karácsonyfa szaloncukorral felöltöztetve, plüssállatok, baba és egy mackó,...
Kiskoromban mindig szépen hullott a hó. Emiatt szerettem annyira a karácsonyt. Minden csupa fehér, hideg, de valójában minden csupa szeretet is - írja Horváth Imre.
Talán valamennyiünkben él egy kép régi karácsonyokról, amikor az emberek áhítattal ünnepeltek. Az én gyermekkoromban nem az ajándékozás volt a lényeg, és még a kalácsnak is jobb íze volt, mint ma - írja Dr. Juhász Ferencné Kósa Valéria.
Mai mesélőnk Dr. Berzéky József szülész-nőgyógyász főorvos, aki több ezer gyereket segített a világra jönni.
Az én időmben a karácsonyi várakozás még olyan meseszerű volt, és mégis igazi! Gyerekként leginkább nagyanyánk kelt kalácsait vártuk, melynek illata belengte az egész házat, sőt, még az istállókat is. Ajándék? Nem emlékszem nagy dolgokra, csak sok közös játszásra, esti beszélgetésekre, mesékre - írta Vargáné Arnóczki Erzsébet, a Mesés Advent ötletgazdájának édesanyja.
Gyerekkoromban anyukám és a nagymamám sokszor mesélt. Nagyon szerettem, amikor télen a cserépkályha padkájára ülve hallgattam a karácsonyi meséket - írta Pekó Lászlóné, Iduka.
