A kormányfő kijelentette: nem szabad beengedni az ukrán mezőgazdasági termékeket az európai piacra így, ahogy ez most történik, de a legjobb sehogy sem beengedni. A gazdák azért tüntetnek, mert úgy érzik, hogy ég és föld a távolság köztük és a brüsszeli döntéshozók között, és nincs más eszközük, hogy hallassák a hangjukat, "oda kell állni a terekre, meg kell nyomni a dudát, és össze kell csapni a rendőrökkel". Elmondta: a miniszterelnökök csúcstalálkozóján nagy vita volt erről, többen ingerülten szólították fel a bizottságot, hogy hagyja ezt abba.

Közölte, Brüsszelben találkozott tüntető gazdákkal, akik azt kérték, hogy a lengyelek, a szlovákok és a magyarok blokkoljanak, vagyis állítsák meg az ukrán szállítmányokat Európa határánál, "ha már a brüsszelieknek nincsen eszük". Kiemelte: nem ok nélkül alakul ki az az érzés, hogy Brüsszel gyakran más érdekét képviseli az európaiak érdeke helyett, éppen úgy, mint a magyar parlamentben. "Itt is arról van szó, például az ukrán fegyverek ügyében, hogy a magyar baloldalt külföldről pénzelik" - fogalmazott a miniszterelnök.

Hozzátette: azok, akik a pénzt adják nekik, mind háborúpártiak, és azért adják a pénzt, hogy a baloldalon keresztül belekeverjék Magyarországot a háborúba. Tehát világos, hogy a baloldal Magyarországon nem a magyar emberek érdekét képviseli. Brüsszelben is gyakran azt látni, hogy a másik oldal érdekét képviselik - jegyezte meg, emlékeztetve: amikor például az amerikaiak büntetőintézkedéseket vezettek be az európai autóiparral szemben, akkor kisebbségben maradt azokkal, akik azonnali tükörintézkedésekkel válaszoltak volna.

Orbán Viktor figyelmeztetett ezért a "demokráciadeficit" veszélyére: ha túl nagy a távolság a választók és vezetők között, akkor elzavarják a vezetőket, ebben pedig a magyaroknak is lesz módjuk közreműködni a júniusi európai parlamenti választáson.

A hét elején Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Ungváron találkozott ukrán kollégájával és az elnöki hivatal vezetőjével, Orbán Viktor ennek kapcsán kitért az ukrán-magyar viszonyra is. Dmitro Kuleba ukrán külügyiminiszter a megbeszélés után azt mondta: sem magyar kollégája, sem a magyar kormányfő nem orosz-, hanem magyarpárti. Orbán Viktor erre reagálva hangsúlyozta: nem érdekli az ukrán vélemény ebben a tekintetben, mert Magyarország szuverén ország. "Nem tartunk igényt az ukránok kóser pecsétjére" - fogalmazott.

Természetesen Magyarország a magyaroké, és a magyar kormány a magyarok érdekét képviseli és csinál egy külpolitikát Ukrajnával szemben is, az oroszokkal szemben is, Amerikával meg Brüsszellel szemben is - emelte ki. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy Ukrajnával jobban sikerül együttműködni a jövőben, mint a múltban, noha most nagyon nagy a távolság a két ország között számos tekintetben.

Mi a háború ügyébe nem akarunk beleszólni, mert ha Ukrajna úgy dönt, hogy vállalja mindazt, ami a háborúval jár, ehhez joga van - közölte, hozzáfűzve: azt nem követelhetik persze, hogy Magyarország kötelezően támogassa az ő harcukat. Emlékeztetett, Magyarország a békében segít nekik, a legnagyobb humanitárius akciót hajtottuk végre: több mint egymillió embernek biztosítottuk a belépését és maradását vagy áthaladását, több tízezer ukrán ember van Magyarországon, akinek a magyarok adnak munkát, ezerszám vannak ukrán gyerekek magyar iskolákban.

Rámutatott azonban arra is, hogy a mai Ukrajna területén 150 ezer őshonos magyar él a régi kommunista időket idéző jogfosztásban: megtagadják tőlük a teljeskörű nyelvhasználatot, hátrányok sújtják őket azért, mert magyarok. Ez 2015-ig nem volt így, az ukránok pedig most azt ígérgetik, hogy mindezt visszaállítják. De a magyar erre azt mondja, hiszem, ha látom - közölte.

Úgy értékelt, ebben a hétfői uniós csúcs után több esély van a változásra, de ezt be kell váltani. Magyarországnak az az érdeke, hogy az ukránok és a magyarok között legyen folyamatos tárgyalás a problémákról - mondta el Orbán Viktor.

-MTI-