Gégény polgármesterével, Zakor Ildikóval beszélgettünk a helyi hagyományokról, az értéktárról, a startmunka programról és a híres gégényi rongyszőnyegekről.

Milyen szerepe van a község életében a kézimunkáknak?

A képviselőtestület 2015-ben döntött a Települési Értéktár létrehozásáról, 2016-ban pedig négy értéket vettünk fel. Az egyik „a többszáz éves múltra visszatekintő különleges gégényi kézimunka népi hagyományőrző kultusza”. Ezt tükrözi Gégény községnek a ma élő kulturális, szellemi, népi hagyományőrző élete, jelene, rendezvényei. A gégényi református templomban láthatóak a Rákóczi-korszakig visszamenő kézimunkák, amiket bárki megtekinthet. Ezekre nagyon büszkék vagyunk.

Hol láthatjuk a gégényi kézimunkát Gégényen kívül?

Szakkörökön, kiállításokon mutatjuk be a hagyományos kézimunkáinkat, amit hagyományőrző szándékkal a fiatalabb generációnak is továbbadunk.

Innen jött az ötlet, hogy a jelenben is kamatoztassák a gégényiek kézügyességét?

Mivel nincsenek természeti kincseink, ezért a településünk megmaradása és a lakók identitástudatának megőrzése miatt szerettük volna megmenteni az ember alkotta értékeket. Ezért őrizzük a többszáz éves kézimunkákat, ezért készítjük a kézműves termékeket, a rongyszőnyegeket is.

Ehhez pályáztak is?

Belügyminisztériumi támogatással, a helyi sajátosságokra épülő, járási startmunka mintaprogramnak köszönhetően, közfoglalkoztatás keretében kezdtük el évekkel ezelőtt a rongyszőnyegeket és háztartási textil termékeket gyártani.

A gégényi rongyszőnyegekhez hol juthatunk hozzá?

A termékeinket rendszeresen bemutatatjuk a Megyei Közfoglalkoztatási Kiállításon és Vásáron. A helyi termelői piacon valamint a környező települések piacain is megtalálhatók az általunk készített terméket.

Hányan készítik a rongyszőnyegeket?

6-an vannak most, ők 8 órában készítik a szőnyegeket.