Az első csoportba tartoznak az azonos tövű ikerszavak (amikor ugyanazok a betűk ugyanzon sorrendben alkotják a szó lecsupaszított, toldalék nélküli elejét). Ezen belül - nevezzük a, csoportnak - vannak olyan ikerszavak, amelyek mindegyik tagja önállóan is értelmes. Például: szívtől szívig. Használjuk azt a szót, hogy szívtől, például: szívtől veséig húzódik az ér. Azzal is tudunk értelmes mondatot mondani, hogy szívig. Szívig hatoltak kemény szavai.
Ezeket az ikerszavakat külön kell írni.
Másik példa: kérve kérte.
A b, csoportba - az azonos tövű ikerszavakon belül - tartoznak azok az ikerszavak, amelyeknél az egyik tag önállóan nem értelmes, nem használjuk.
Ilyenkor kötőjellel kapcsoljuk az “ikreket”. Példa: unos-untalan, végestelen-végig (nem mondjuk azt, hogy unos, s azt sem használjuk egyedül, hogy végestelen).

Az ikerszavak másik nagy csoportját alkotják a különböző tövű ikerszavak. A hangzásuk itt is hasonló (ezért ikerszavak) a tagoknak, de nem azonos a tő. Ezeket a szavakat is két csoportra oszthatjuk.
Az a, csoport szavainál a tagokat a szó végén látjuk csak el toldalékkal. Ilyenkor mindig egybe kell írni az ikerszavakat. Példa: csigabiga, limlom. Toldalékkal: csigabigát, limlomot. Nem mondjuk azt, hogy limet-lomot vittem ki a ház elé, csigát-bigát találtam a kertben.
A b, csoportba tartoznak azok az ikerszavak (a különböző tövűeken belül), amelyek mindegyik tagját külön-külön elláthatjuk toldalékkal. Ezeket kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz.
Példa: izeg-mozog, térül-fordul. Toldalékkal: izgett-mozgott, térült-fordult.

Töltse ki a témában készült kvízünket, melyet ITT talál.

A magyar nyelvi kultúra ápolásáért indított rovatunkat a Magyar Nyelvőr Alapítvány együttműködésével készítjük, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. támogatásával.