Cseresnyés Péter a kormány két intézkedését emelte ki, melyek hozzájárultak a keresetek emelkedéséhez. Elsőként a 2013-ban indult munkahelyvédelmi akciót említette meg a munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár. Kifejtette, hogy a program hatására évi 130-140 milliárd forint marad a munkaadóknál.

Eddig 500 milliárd maradt a vállalkozásoknál

A munkabér után fizetendő adóból vonhatják le ezt a cégek, akik bizonyos csoportokba tartozó embereket foglalkoztatnak, példaként hozta a fiatalokat, az 55 év felettieket és a tartós munkanélkülieket. Ez a program 500 milliárdot hagyott eddig a vállalkozások zsebében, amit fejlesztésekre, munkaerő bővítésre vagy fizetésemelésre tudtak költeni – tette hozzá az államtitkár.

Minimálbér-emelés és adócsökkentés

A 2016-os novemberi bérmegállapodást emelte ki második pillérként Cseresnyés Péter, amely jelentős mértékű minimálbér-emelést és garantált bérminimum-emelést jelent a 2017-es és a 2018-as évre. A megállapodásba emellett egy jelentős adócsökkentés is bekerült, amik a munkabérre rakódó terheknek öt százalékpontos csökkenését jelenti 2017-ben, 2018-ban pedig ez további két százalékponttal fog csökkenni – tette hozzá.

Remélhetőleg tovább fognak növekedni a reálbérek az év folyamán – mondta el az államtitkár kérdésre válaszolva. „Ahhoz hogy a munkaadók meg tudják tartani a jól képzett szakembereiket, emelni kell a béreket.” 51 hónapja figyelhető meg a trend, mely lendületet vett a tavalyi évben és az idei év első négy hónapjában.

Felzárkózás, majd előzés

A magasabb fizetésűek is profitáltak az emelésből – fejtette ki Cseresnyés Péter. Hozzátette, hogy a cél a fizetések felzárkóztatása a közép-európai bérekhez, majd „a szándék az, hogy meg is előzzük őket. Ezzel tudjuk itt tartani a munkavállalóinkat.”

Forrás: hirado.hu

Kép Forrás: www.delzalapress.hu

-Friss Média-