Az MTI-nek február 13-án eljuttatott közleményben azt írták, a 2022. évi népszámlálás adatai alapján megállapítható, hogy Magyarországon - az európai trendekkel összhangban - a házasságban élők aránya csökkent, míg a nőtlenek és a hajadonok száma emelkedett az elmúlt évtizedben.

"A folyamat nem csupán a házasságkötések abszolút értékben vett változására utal, hanem a komplexebb társadalmi folyamatokra, amelybe az idősödő európai társadalom, és a változó életmód is szerepet játszik" - mutatott rá az alapítvány.

Hangsúlyozták: a házasságkötések száma Magyarországon 2014 óta fokozatosan emelkedik, 2015 óta az európai átlag felett van, 2018-tól pedig első az uniós rangsorban. Ezt követően újabb ugrás következett be a házasságkötések számában, amelyben a családpolitikai támogatási rendszer is fontos szerepet játszik - fűzték hozzá.

A célzott kormányzati politika ismételten népszerűvé tette a házasság intézményét, szemben a nyugat-európai tendenciákkal, ahol az elmagányosodás a jellemző - fogalmaztak a közleményben.

Kitértek arra is, hogy Magyarországon a házasulandók életkora nem tolódott ki olyan mértékben, mint az európai uniós átlag. Az Eurostat adatai alapján a magyar nők az uniós átlagnál hamarabb, 29,7 évesen kötötték első házasságukat, míg az unióban ezt az értéket 31,2 évre lehet becsülni. Hozzátették: ebben a tényezőben történelmi okok is szerepet játszhatnak, a 19. századi demográfiai mutatók alapján megállapított úgynevezett Szentpétervár-Trieszt vonaltól keletre fekvő országokban fiatalabban, attól nyugatra pedig idősebb korban házasodtak az európaiak.

Az Európai Unióban 2021-ben átlagosan 2,2 évvel idősebben mentek férjhez a nők, mint egy évtizeddel korábban. Magyarországon ez az emelkedés mérsékeltebb volt, 1,4 év. Azok közül az uniós országok közül, amelyek vonatkozásában rendelkezésre áll statisztika, Magyarországon tolódott ki legkevésbé a nők első házasságkötésének időpontja - írta az alapítvány.

-MTI-