A találkozót Bletchley Park kastélyában, a brit katonai hírszerzés kódfejtésre szakosodott egykori titkos központjában tartják.

Itt működött a második világháború idején az a csoport, amely feltörte a német hadvezetés által megfejthetetlennek hitt Enigma-kódot. Ezt a kódot használták az Atlanti-óceán északi vizein szövetséges konvojokra vadászó, a háború első szakaszában súlyos veszteségeket okozó német tengeralattjárók kommunikációjához is.

A kód feltörése egyes történészi vélemények szerint jelentősen lerövidítette a háborút.

A kódfejtő csoportot Alan Turing vezette, akit a modern számítástudomány és a mesterséges intelligencia koncepciójának megalapozójaként tisztel a tudományos utókor.

A november 1-én, szerdán kezdődő találkozón várhatóan jelen lesz mások mellett Kamala Harris amerikai alelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Elon Musk milliárdos amerikai technológiai nagyvállalkozó.

A program szerint Musk az általa birtokolt X - korábbi nevén Twitter - portálon élő beszélgetést tart Rishi Sunak brit kormányfővel a konferencia második napján. A brit kormány, amely a világ első globális AI-biztonsági csúcstalálkozójaként hirdette meg a rendezvényt, Kínát is meghívta.

Rishi Sunak a konferencia előtti nyilatkozatában úgy fogalmazott: tudja, hogy többek szerint Kínát ki kellett volna hagyni a meghívottak közül, "de nem létezhet komoly AI-stratégia anélkül, hogy legalább megpróbálnánk bevonni a világ összes vezető AI-hatalmát".

A brit kormány megbízásából készült egy átfogó szakértői jelentés is az AI-biztonsági konferencia vitairataként. A 45 oldalas dokumentum a fő kockázatok közé sorolja, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása megkönnyítheti a biológiai, a vegyi és a sugárszennyezést okozó fegyverek előállítását, illetve a kibertámadások végrehajtását.

Az AI-rendszerek használatával a fenyegetést jelentő felhasználók mindemellett időt is megtakaríthatnak. A mesterséges intelligencia például máris elősegítette olyan számítógépes vírusok előállítását, amelyek az észlelés megnehezítése végett időről időre módosulnak.

A szakértői jelentés szerint az ilyen vírusok előállítása korábban meglehetősen hosszú időbe telt, ám egyes hackercsoportok fórumainak használói máris arról számolnak be, hogy a ChatGPT és más hasonló eszközök használatával lehetővé vált számukra a kártékony szoftverek (malware) gyors előállítása számos különböző programnyelven.

Az AI-rendszerek mindemellett új támadási módszereket is kidolgozhatnak. Képesek például olyan kártékony szoftverek előállítására, amelyek mindaddig "jóindulatúan" viselkednek, amíg meg nem találják a célba vett áldozatokat, és csak ekkor fejtik ki káros hatásukat, megnehezítve a vírusirtó szoftverek számára a támadás észlelését - áll a tanulmányban

-MTI-