Mint írtuk korábban, az említett Kft. dolgozója a vádlott, aki társával megjelent a fogyasztó lakásában és előbb az otthon tartózkodó egyik családtagtól, majd a hívásra hazaérkező háziasszonytól is 10.000,- forintot kért cserében azért, hogy a gázórát ne szerelje le, azaz a gázszolgáltatást ne szüntesse meg. Közölte a háziakkal, hogy a jegyzőkönyvben azt fogja feltüntetni, hogy műszaki okok miatt nem tudta végrehajtani a gáz kikötését.

Dr. Szilágyi László ügyészségi sajtó-szóvivőtől megkérdeztük, hogy mi ez a szigor ilyen csekély elkövetési érték esetében, nem elég-e ilyen esetben egy ejnye-bejnyi.

A szóvivő elmondta, hogy a vádiratban az ügyészség a büntetés indítványozásánál a büntetésnek a Btk-ban meghatározott céljára volt figyelemmel. E szerint a büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el.

Generális prevenció

Ismert, hogy a korrupciós bűncselekmények körében nagy a látencia, azaz több bűncselekmény felderítése is elmarad, elsősorban azért, mert a vesztegetésben résztvevő egyik félnek sem érdeke az, hogy a bűncselekmény a hatóság tudomására jusson. Éppen ezért a korrupciós bűncselekmények esetében - amennyiben azokat sikerül felderíteni és vádat emelni az ügyben – az ügyészség az indítványai megtételekor különös figyelmet fordít arra, hogy a bíróság által kiszabandó büntetés másokat is visszatartson attól, hogy ilyen bűncselekményt kövessenek el.

Ezt nevezi a jogirodalom generális prevenciónak. Ráadásul a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészségnek hivatalos tudomása van arról, hogy ugyanilyen bűncselekmények történtek már a közelmúltban az ország keleti régiójában, tehát ez is indokolja a súlyosabb büntetés kiszabását.

Hiába nem vette át a pénz, a bűncselekmény ettől függetlenűl befejezettnek tekintendő

A konkrét ügyben a vesztegetés befejeződött, ugyanis a Btk. szerint az, aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, már megvalósítja a bűncselekményt. Ugyancsak megvalósítja a bűncselekmény befejezett alakzatát az, aki a jogtalan előnyt, vagy ennek csupán az ígéretét elfogadja. A vesztegetésnél a törvény nem szabályozza minősítő körülményként a jogtalan előny összegét, mértékét, mibenlétét, így ezt legfeljebb a bíróság értékelheti a büntetés kiszabása során.

- FrissMédia -