A magyar falusi népszokások közül a legtöbb embert megmozgató egyik közösségi esemény volt a disznóvágás és az azt követő lakoma. Bár az idő előrehaladtával ez a szokás hátrébb szorult, de új lendületet vett a "régen minden jobb volt" életérzés által generált retró-varázs.

Általában a disznóhizlalás befejezését a hideg téli időszakra időzítették, hiszen a romlékony hús feldolgozása ilyenkor a legegyszerűbb, és hogy a késztermékek egy részét lefagyasztva, más részét sózással vagy füstöléssel tartósítva hosszabb ideig eltarthassák.

A disznóölés egyébként számos más európai országban is ismert, így például Albániában (a nem muszlim lakosság körében), Bulgáriában, Horvátországban, Szerbiában, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Görögországban, Olaszországban, Moldovában, Romániában, Szlovéniában, Portugáliában, Spanyolországban, Ukrajnában, Korzikán és Oroszországban is hagyomány.

Disznótort általában télen tartottak, illetve fontosabb eseményekkor, mint lakodalom, falunap, újév. Demecserben meghallgatva a a fohászt hideg idő volt eső nélkül, így semmi sem vetette gátját a disznótoros lakomának. Az étel mellé volt élő népzene és persze az elmaradhatatlan táncház a Pedelyesek fergeteges néptánc együttesének vezetésével.

A csapatok között több volt település vezető is megjelent. Az esemény kiemelt fontosságú a város életében és hagyományteremtő szándékkal hozták létre. Az ünnepélyes megnyitón jelen volt a demecseri születésű és a napokban kinevezett Nyíregyházi Egyetem rektora, dr. Szabó György, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense.

Dr. Seszták Miklós, a térség országgyűlési képviselője, valamint a környék település vezetői is ott voltak, így alkalom nyílt a baráti beszélgetésekre, s a kóstolásra szánt ételek ízlelésére.