Az ősi magyarnak tartott utóneveket csak akkor ajánlják bejegyzésre az MTA Nyelvtudományi Intézete Utónévbizottság nyelvészei, ha hiteles, írott források alapján tudományosan bizonyítható, hogy a nevet a középkorban személynévként használták. De figyelembe veszik a név jelentését is: ha olyan régi névről van szó, amely hátrányos lehet a viselőjére, annak a bejegyzését nem javasolják. Ilyen lehet a Nemél, a Halaldi vagy a Sánta.

Ha egy név becéző változatát szeretné adni valaki a gyermekének, akkor a túlzott, többszörös becéző formát elfelejtheti: Icuska, Katácska, Loncika, Gyuszkó, Misike nem jegyezhető be. A férfinevek becéző formáit csak akkor támogatja a bizottság anyakönyvezésre, ha személynévi használatuk a középkorra nyúlik vissza, és ez hitelesen bizonyítható is. Ilyen például a Gergő vagy a Janó.

Nem javasolják viszont a földrajzi névként, márkanévként, művésznévként vagy csak családnévként használt alakokat, mint a Gyimes, a Benetton, a Zséda vagy a Károlyi. Kivételt akkor tesznek, ha a ma használatos földrajzi név bizonyíthatóan személynévi eredetű (Abony, Apaj, Mizse), vagy a ma családnévként használt nevet a középkorban bizonyíthatóan egyelemű személynévként használták (Benke, Gorda, Pető).

A köznévi eredetű és jelentésű fantázianevek esetében csak akkor javasolják a név bejegyzését, ha a név jelentése feltehetően nem lehet hátrányos a név viselőjére (Csibécske, Felhő, Zápor), illetve ha a köznévi alak történetileg beleilleszthető névkultúránkba.

A magyar nyelvi kultúra ápolásáért indított rovatunkat a Magyar Nyelvőr Alapítvány együttműködésével készítjük.

- FrissMédia -