Múlt, jelen, jövő – így osztjuk fel az időt, ami egyébként olyannyira megfoghatatlan, hogy sokan elveszünk benne. Visszaforgatni lehetetlen, bár gyakorta elhangzó kívánság, tehát, ami elmúlt, jobb elfogadnunk, különben belepusztulhatunk a folyamatos rágódásba, hogy „mi lett volna, ha…”. Engedjük csak el! A tanulságokat leszűrve egy szebb jövőt építhetünk általa. Jövőt, ami, ahogy a beszédes magyar nyelvünk is jelzi: jövő, jő majd, jönni fog valamikor, de nem most van itt! Aggódni valami miatt, amire (elméletileg) nincs befolyásunk, idegőrlő és ez okozza a ma emberének népbetegségeit. A folyamatos stressz miatt szorongóak, depressziósak leszünk, aztán jönnek a komolyabb mentális és testi megbetegedések.

Mi miatt idegeskedünk? Hogy esni fog az eső, hogy elkésünk a munkahelyről, hogy nem vagyunk elég jók vagy okosak, és ezért felsülünk a barátaink, kollégáink előtt, hogy a gyereknek baja eshet, hogy nem tart ki a pénzünk a hónap végéig… Túlzás nélkül mondhatom, hogy ez akár egy végtelen lista is lehetne. Mindenkinek megvannak a saját félelmei, aggodalmai.

Befolyásolhatjuk-e a jövőt azzal, hogy folyton rettegünk miatta? Nem, biztos vagyok benne, hogy nem, hiszen a jövő kifürkészhetetlen. Hiába teszünk kést a párnánk alá, ha a betörő fényes nappal érkezik, amikor épp a zuhany alatt állunk. Hiába aggódunk a fontos prezentáció sikere miatt, ha a főnökünk épp bal lábbal kelt fel aznap, ezért visszadobja. Különben is, vannak emberek, akiknek semmi nem jó. Azért stresszben égni minden nap, hogy másoknak megfeleljünk és egy MÉG nem létező jövőn morfondírozzunk, nem élet.

Nem hagyjuk magunkat élni! Igen, ezért van olyan nagy erő ebben a mondatban: éld meg a pillanatot! Csak a jelen létezik, nincs más, amit megfoghatunk, mint a most. A múlt elillant, a jövő pedig távoli. Ha boldogak szeretnénk lenni, ki kell élveznünk a jelen minden percét. Milyen érdekes ez a szó is. Jelen. Jelen lenni. Jelen vagyok, most vagyok jelen, a jelenben vagyok. A JELENBEN KELL JELEN LENNI!

Tényleg ennyi a titok? Spirituális tanok szerint a jelennel formáljuk a jövőt, ha MOST jól érezzük magunkat és pozitív rezgéseket küldünk az univerzum felé, akkor a jövőben is ezt fogjuk megtapasztalni és csupa csodálatos dolog történik majd velünk. (Ki, mint vet, úgy arat?)

De maradjunk inkább a realitás talaján. Az a kiegyensúlyozottság, harmónia és béke, amit a jelen megélésével valamint félelmeink feloldásával nyerünk, az máris egy szebb jövő kulcsa lehet. Ritkábban betegszünk meg, kevesebb figyelmetlenségből, kapkodásból eredő balesetre, hibára számíthatunk, nem beszélve arról, hogy az emberek is szívesebben időznek egy vidám, életkedvtől duzzadó ember társaságában.

Mit tegyünk? Igyekezzünk figyelmünket a jelenre összpontosítani. Ne hagyjuk, hogy egy múltbéli kellemetlen emlék az elménkbe férkőzzön, ha a jövő fürkészésén kapjuk magunkat, akkor tudatosan lépjünk vissza a „most”-ba. Eleinte óriási feladat ez. Rádöbbenünk, milyen keveset is foglalkozunk azzal a pillanattal, amiben épp lennünk kellene. Agyunk ide-oda ugrál, mint egy időutazó.

Ne adjuk fel! A nehézségeket leküzdve, hozzá szokunk ehhez a szemléletmódhoz és sokkal boldogabban fogjuk ÉLNI mindennapjainkat. Hiszen soha nem tudhatjuk, melyik az utolsó!

Írta: Földmives Bernadett

-Friss Média-