A bejegyzésben azt írták: a heves esőzések hátterében az áll, hogy a térségben hullámzó frontrendszer előterében meleg-nedves "szállítószalag" húzódik, amely dél felől nagy nedvességtartalmú levegőt juttat az ország fölé.

Az éjszaka a legtöbb eső a Mátrában esett, a meteorológiai szolgálat automatája Gyöngyössolymoson 73,8 milliméter, egy megfigyelő pedig Parádon 73,2 milliméter csapadékot mért. A fővárosban a legtöbb csapadékot, 63 millimétert Kelenföldön mérték.

Egy másik bejegyzésben arról számoltak be, hogy a hullámzó frontrendszer miatt Szlovéniában még több csapadék esett, volt, ahol 200 milliméter feletti értékeket regisztráltak. Már Celjében, Mariborban és Duplekben is megszólaltak az árvízi szirénák. A vízszint rendkívül magas, több település el van zárva a külvilágtól. Az áradások mellett a földcsuszamlás is komoly gondokat okoz, az özönvíz tönkretette az úthálózatot.

Magyarországon augusztusban az északnyugati országrészben hullott a legtöbb csapadék, Szombathelyen eddig 87 milliméter. Ez már most bőven meghaladja az augusztus havi átlagos 60 milliméteres csapadékmennyiséget. Az éjszakai felhőszakadásban néhány helyen pár óra alatt lehullott ez a mennyiség.

Miközben a Dunántúl nyugati része bőséges csapadékot kapott az elmúlt hetekben, Magyarország középső részén aszály van, és szükség lenne az esőre - írta az Országos Meteorológiai Szolgálat e heti agrometeorológiai elemzésében.

A meteorológiai szolgálat honlapján közzétett elemzésben jelezték: az elmúlt tíz napban az ország nagy területén 20-50 milliméter csapadék hullott, a Dunántúl nyugati részén 60-80 milliméter is leesett, míg a Jászberény - Tokaj sávban még 10 milliméter sem.

Aszály nagyjából a Budapest-Dunaújváros-Kecskemét-Szolnok-Jászberény térségben van, a nyári szántóföldi növények itt már csak a mélyebb talajrétegekből tudnak nedvességhez jutni, de ez a télen felhalmozódott víztartalom is egyre csökken.

Az OMSZ tájékoztatása szerint a júliusi csapadék mennyisége a Nyugat-Dunántúlon és az északkeleti határnál meghaladta a sokéves átlagot, míg az ország nagyobbik, középső részén az alatt maradt. A havi középhőmérséklet 1-2 fokkal alakult az átlag fölött, az idei lett a kilencedik legmelegebb július 1901 óta.

A havi napfénytartam többnyire 260 és 320 óra között alakult, nyugaton kevesebb, délkeleten több napsütéssel, ami 0-40 órával magasabb a sokéves átlagnál - áll az elemzésben.

A szántóföldi növényeknél a búza aratása a végéhez közelít, a hosszabban kint maradt termés már többször megázott, így annak minősége egyre romlott. A kukorica a szemfejlődés állapotában van - sokfelé szépen fejlett, Miskolc térségében nem ritkák a három méteres növények és a dupla csövek -, a napraforgó pedig a virágzás vége felé jár.

A növények a Dunántúlon nagy területen megkapták a számukra ideális mennyiségű havi csapadékot, de az ország középső részén csak 20-40 milliméter esett, így ezeken a területeken sürgős csapadékra lenne szükség.

A meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint hétvégén még folytatódik a változékony, többször csapadékos időjárás. A hullámzó hidegfront vasárnapig a közelben marad, és jelentős csapadékot hozhat az azt igénylő tájakra is.

Arra figyelmeztettek, hogy vasárnapig a gyakori csapadék és a sok felhő miatt magas lesz a levegő páratartalma, és akár tartós levélnedvesség is kialakulhat, ami a gombás megbetegedéseknek teremt kedvező feltételeket. Hétfőtől csökken a csapadékhajlam, a jövő héten végig száraz időre van kilátás lassú melegedés mellett - írták az OMSZ előrejelzésben.