A diósgyőri szurkolók minden elismerést megérdemlően vívtak hangpárbajt a fergeteges várkerti vitézekkel. Így indult, s hihetetlenül izgalmas meccs lett a végén a Kisvárda-Diósgyőr.

Az első negyedórában tapogatóztak csak a csapatok, mint soproni haverom, amikor először engedték el diszkóba. De itt legalább erősek voltak a fények.

Aztán az első komolyabb támadásból vezetést szerzett a Kisvárda. Viana a diósgyőri térfél jobb oldalán, nem messze a felezővonaltól továbbfejelte a labdát, megnyerve egy fejpárbajt, majd szöktette Cukalaszt (Tsoukalast). A 16-sora betört a kisvárdai, elhúzta a kapus mellett, majd jobbról, kiszorított szögből szépen bebelsőzte a kapuba a labdát. Láttam már ilyet kihagyni, úgyhogy szép teljesítmény volt.
1-0.
Tovább támadgatott a Kisvárda, erre majdnem gólt kapott. A 29. percben a diósgyőri Ivanovszki ugrott ki egyedül a félpályánál, Iszlai remek labdájával, két kisvárdai védő kísérte, végül 14 méterre volt már a kaputól, amikor csúnyán fölé lőtte a ziccert. Ez legalább akkora helyzet volt, mint amiből a Kisvárda gólt szerzett.

A következő kisvárdai támadásnál Grozav elfejelte a labdát, maga rajtolt rá, majd akkora csel után ívelte középre, hogy Maradona is tapsikolt volna! Gyönyörű volt, bár közepén nem lett belőle semmi.

Szinten szép jelenet volt, amikor három kisvárdai a félpályánál egymásnak fejelgette a labdát, mint mi nyáron a Balatonban. Itt se, ott se zavargált senki. Mert a Diósgyőr egyelőre gyenge, mint vízisikló a kobrák között. Egy harmatos fejesre futotta, már a nagy helyzeten kívül, amiről beszámoltam.

A második félidő rendkívül izgalmas játékot hozott. Lucas lőtt 20 méterről gyengén, de érdekesen, a labda lepattant enyhe kanyar után az ötösön, ki kellett ütnie a diósgyőri kapusnak.
Helyett volt a másik oldalon is, baloldali beadás után majdnem elérte fejjel Ivanovski. Aztán kiderült, les volt.

Kétszer is kezezést reklamáltak a diósgyőriek, egyik sem lett volna jogos büntető. Kifejezetten színvonalas volt a játékvezetés. A csereként beállt kisvárdai Sassá is beakasztotta a lábát egy remek cselt követően, ez se ért 11-est (vagy szabadrúgást a vonal előtt).

S ekkor megvillant Grozav. A baloldalon vezette a labdát, levitte az ötös vonalához, majd középre adott, de visszafelé, a felfutó védőkre számítva. Melnyik jött is, és bevarrta a jobb sarokba. Pont odafért a megbúvó kisvárdai mellé,a gólvonal mögé állt, hogy ne legyen les.
2-0.

Majdnem újabb gólt szerzett ezután a Kisvárda. Grozav a baloldalon cselezgetett, szerencsésen visszapattant hozzá a labda. Ekkor picit megrúgták (nem szoktak ilyet befújni). A labda viszont a Kisvárdához került, és a csereként beállt Tischler közelről majdnem befejelte, a kapus bravúrral mentett.

Aztán szokás szerint az ellentámadásból gól lett. Molnár kényszerítőzött
Tabakoviccsal a kisvárdai 16-oson belül, Grozav még az ellenfél 16-osánál feküdt, Protics elvétette, így Molnár ügyesen a jobb sarokba lőtte a visszapörgetett labdát.
2-1.

Grozavot ekkor lecserélte a kisvárdai mester, Bódog Tamás (aki korábban a Diósgyőr edzőjeként dolgozott), ha nem sérült meg, akkor hiba volt.
Mert a Kisvárda gyengén védekezett, a Diósgyőr ívelgette a labdát befelé, s az egyik baloldali beadás után a lefejelt labda két (!!!) diósgyőrit teljesen egyedül talált az ötösön belül. Közülük Egerszegi bepasszolta a kapuba.

2-2

Hihetetlen izgalmak közepette telt el az utolsó néhány perc meg a hosszabbítás. Előbb Dombó kapus odadobta (!) a labdát a diósgyőri Molnárnak, aki ezt gyengén visszarúgta. Majd a végén egy szép beadás után Tischler fejelhetett volna megint gólt, de a kapus ezúttal is gyönyörűen védett.

Maradt a 2-2.