Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2015. március 10-én hozott ítéletében közel 22 millió forintnak megfelelő euro megfizetésére kötelezte a magyar államot hat elítélt vonatkozásában,a többi közt azért, mert nem biztosította részükre a börtönben a megfelelő mozgásteret. Az ítélet után több hasonló eljárás indult és 2016. január 7-ig 11 ügyben 99 elítélt esetében összesen 1,5 millió euró kártalanítás megfizetésére kötelezték az államot. Ezenkívül 4500 ügy várt még akkor elbírálásra.

Az Magyar Állam 2017. január 1-től módosította a büntetés-végrehajtási törvényt és lehetővé tette, hogy az elítéltek a magyar bíróságokon terjesszék elő igényüket. A fogvatartottnak kártalanítás járhat akkor, ha például nem biztosítják egy többszemélyes zárkában személyenként a négy négyzetméteres életteret vagy az illemhely nincs elkülönítve a cellán belül.

A megítélt összeg nagysága attól függ, hogy hány napot töltött ilyen körülmények között az elítélt. A törvény szerint egy nap után 1.200 és 1.600 forint közötti összeg ítélhető meg. Az elítéltnek ez irányú igényét legkésőbb az embertelen elhelyezési körülmények megszűnését követő hat hónapon belül lehet előterjesztenie.

Amennyiben a bíróság a fogvatartott részére megítéli a kártalanítást, ebből le kell vonni

- az őt terhelő meg nem fizetett gyermektartásdíjat, majd ezután

- az elítélt által a bűncselekménnyel okozott sértettnek megítélt kár összegét.

Ez utóbbihoz azonban szükséges, hogy a bűncselekmény áldozata tegyen eleget a bíróság felhívásának. A sértett részére megküldött nyomtatványt ki kell töltenie, és vissza kell küldenie a bíróságnak. Ezen nyilatkozik többek között arról, hogy milyen összegű a meg nem térült kára, indított-e már emiatt végrehajtást, illetve hova kéri a neki járó összeg utalását. Ha a sértett nem küldi vissza időben ezt az iratot, akkor nem részesül a kártalanítási összegből.