A Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület, a Szatmári Református Egyházmegye, Mátészalka Város Önkormányzata, a Mátészalka Kertvárosi Református Egyházközség és a Mátészalka Kossuth téri Református Egyházközség meghívásra, több százan érkeztek Bíró Lajos - 1999-ben alkotott, másfélszeres életnagyságú - Kálvin-szobrához.

A Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesületet azzal a szándékkal jött létre 2011-ben, hogy a szülőföldjükért felelősséget vállaló, a Szatmári régiót önálló földrajzi, történelmi, néprajzi és kulturális egységnek tekintő, együtt gondolkodó személyeket egységbe fogja – mondta Fülöp István, a Reformátusok Szatmárért közhasznú Egyesület elnöke.

Kiállta az idő próbáját

A reformátusságért, 27 alapítótaggal 1989-ben létrejött kezdeményezés, kiállta az idő próbáját, hiszen a trianoni országhatár által szétszabdalt történelmi Szatmárt újra életre keltette. A mai, közös 30. ünnep is példa arra, hogy a szatmári emberek szellemi-lelki egyesítése sikeresen megvalósul.

A Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület olyan célokat tűz maga elé, amelyek egyszerre válaszolnak korunk kihívásaira, és viszik tovább a szatmári régió legértékesebb hagyományait.

Hanusi Péter, Mátészalka polgármestere, az ország első Kálvin-szobor talapzatánál elmondott köszöntőjében rámutatott, hogy Luther Márton - Ágoston-rendi szerzetes, - az általa 1517. október 31-én megfogalmazott 95 tézissel nem a katolikus egyház ellen harcolt. „Ő valamiért’ emelte fel a szavát.” A megújulásáért: hitben, lélekben, szeretetben. A visszatérésért Jézus Krisztus valódi útjára – mondta.

Hanusi úgy fogalmazott, hogy a reformáció legfőbb mondanivalója a megújulás: hitben, szeretetben. „Minden embernek a mai napon is újat és újat mutat.”

Kovács Sándor, a térség országgyűlési képviselője azt mondta, úgy gondolom, hogy feladatunk van most, 501 évvel a reformáció után. Meg kell reformálni társadalmunkat, önmagunkat, környezetünket, hogy „képesek legyünk utat mutatni magunknak és annak a nemzedéknek”, akikre számíthatunk, hogy visszatérhessünk arra az útra, amit úgy hívnak, hogy kereszténység – fogalmazott.

A köszöntőket követően Becsei Miklós, a Mátészalka Kossuth téri Református Egyházközség lelkésze mondott áldást. Ezt követően a megjelentek, köztük a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke, Szabó István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal főigazgatója, dr. Polgári András, Mátészalka Város polgármestere, az egyesület vezetői, egyházi elöljárók elhelyezték az emlékezés koszorúit, majd Dr. Fekete Károly püspök hirdetett igét a Szentpétery Zsigmond Kulturális Központ színháztermében.

Dr. Polgári András, a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Kormányhivatal főigazgatója, aki aktív tagja presbiterként a református közösségnek, ünnepi beszédében a reformáció napjainkra gyakorolt hatásáról beszélt. A főigazgató úgy fogalmazott, hogy „a reformáció nem pusztán a 16. század emléke, hanem közös öröksége mindannyiunknak”, majd így folytatta: „A reformáció beírta magát a magyarság történetébe. A magyar reformátusság pedig beírta magát a világ reformátussága és a világkereszténység történetébe.”

Polgári a beszédében rámutatott, hogy Luther Márton cselekedete átrajzolta Európa vallási térképét, ami által kijelölte a magyarok számára a „megmaradás ösvényét.”

A főigazgató úgy véli, hogy a szatmári ember önmagára ébredése mindenkor összefonódott a református egyház és a református értelmiség szellemi-lelki újjáéledésével, és ez ma, a globalizáció korában sem lehet másként. Polgári példaként említette, a nagy hagyományokkal rendelkező református iskolákat, intézményeket.

Évente két alkalommal

A Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület kezdeményezésére, a Szatmári Református Egyházmegye, és az egyesület Milotai Nyilas István református püspök tiszteletére alapított díjat, - 2018 októberében - Főtiszteletű dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke kapta.

Fekete Károly maradandót alkotott a protestáns oktatásügy fejlesztése terén, valamint az egyházi irodalomban is. Munkásságával, a kálvini reformáció egyik megszilárdítója által alkotott és vallott értékek megőrzéséért dolgozik – mondta Végh Balázs Béla, a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület alelnöke.

A díjat évente két alkalommal ítélik oda, azoknak a lelkészi és világi személyeknek, akik sokat tettek a szatmári reformátusságért, annak megmaradásáért. A díjat, ami egy Bíró Lajos által tervezett kisplasztika, Kovács Lajos, Nagyecsed polgármestere, Szalay Kont esperes, valamint Fülöp István, az egyesület elnöke adták át.

Az ünnepség zárásaként, Bognár Szilvia folkénekes, valamint Kónya István lantművész, Budavári Lantestek című koncertsorozatának részeként adtak négysikerű koncertet.

Bognár Szilvia 2004-ben elnyerte az Artisjus előadói díját, valamint a Magyar Rádió eMeRTon díját „Az év folkénekese” kategóriában, míg a Kodály Zoltán-emlékdíjat 2007-ben, a Magyar Művészetért díjat pedig 2010-ben vehette át. Legutóbb, 2013-ban, Közép-magyarországi Regionális Príma Díjban részesült magyar zeneművészet kategóriában.

Kónya István lantművész, a szombathelyi Tanárképző Főiskolán szerzett történelem-ének tanári diplomát, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatán folytatott gitártanulmányokat. 1989 és 1994 között, a Hágai Királyi Konzervatórium barokk tanszakán tanult.