Szavazni csak személyesen, érvényes személyazonosító igazolvánnyal és lakcímigazolvánnyal, vagy a lakcímet vagy személyi azonosítót tartalmazó személyazonosító igazolvánnyal lehet. A választópolgár a személyazonosságát bármilyen típusú személyi igazolvánnyal igazolhatja. A szavazatszámláló bizottság elfogadja továbbá a lézergravírozott útleveleket, valamint a kártyaformátumú jogosítványokat is.

Fontos azonban, hogy ha a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, akkor a lakcímkártyára is szükség van a szavazáshoz.

Mindenki csak a számára kijelölt szavazókörben adhatja le voksát, ennek helyéről korábban valamennyi választópolgárt tájékoztattak. Lakóhelyüktől eltérő helyen, átjelentkezéssel csak az a 97 617 választópolgár voksolhat, aki ezt szerda délutánig kérte. A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe.

Aki mozgásában akadályozott vagy beteg, vasárnap délig még kérhet mozgóurnát a szavazáshoz. Aki azonban nem kért, az nem szavazhat ilyen módon akkor sem, ha egy másik, háztartásában lakó választópolgárhoz kiviszik a mozgóurnát. A magyarországi szavazókörökbe 7 872 738 választópolgárt várnak, ebből 110 154 fiatal lesz jogosult arra, hogy először szavazhasson, ők azok, akik a 2018-as országgyűlési választáson még nem voltak szavazókorúak, de az azóta eltelt időben nagykorúvá váltak.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) napközben hét alkalommal ad tájékoztatást a részvételről: 7, 9, 11, 13, 15, 17 órakor, valamint 18:30-kor.

A nem hivatalos, előzetes eredményeket este 11 órakor hozhatja nyilvánosságra a Nemzeti Választási Iroda a www.valasztas.hu oldalon, miután az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött a szavazás. Akkor már várhatóan 90 százalék feletti lesz az adatok feldolgozottsága.

Részvételi arány - 7 óra - 1,48 százalék, megyénkben 1,23 százalék

A szavazók arról döntenek, hogy a listát állító kilenc párt, illetve pártszövetség közül melyek küldhetnek összesen 21 képviselőt az Európai Unió 751 tagú testületébe, az Európai Parlamentbe. A fővárosban a szavazók 1,4 százaléka, 18 396 választópolgár adta le szavazatát 7 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 7 órakor Bács-Kiskun megyében volt a legmagasabb, 1,71 százalék, ami 7126 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Nógrád megyében volt, 1,22 százalék, ebben a megyében 1916-an voksoltak. A 2004-es EP-választáson reggel 7 óráig a választásra jogosultak 0,90 százaléka szavazott, 2009-ben 1,07 százaléka, 2014-ben pedig 0,96 százaléka.

Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 9 óra után lesznek elérhetőek az NVI honlapján.

Baranya megye 1,45 százalék 4405 szavazó

Bács-Kiskun megye 1,71 százalék 7126 szavazó

Békés megye 1,65 százalék 4689 szavazó

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1,27 százalék 6688 szavazó

Csongrád megye 1,66 százalék 5503 szavazó

Fejér megye 1,47 százalék 5038 szavazó

Győr-Moson-Sopron megye 1,5 százalék 5392 szavazó

Hajdú-Bihar megye 1,53 százalék 6558 szavazó

Heves megye 1,6 százalék 3865 szavazó

Jász-Nagykun-Szolnok megye 1,69 százalék 5138 szavazó

Komárom-Esztergom megye 1,4 százalék 3432 szavazó

Nógrád megye 1,22 százalék 1916 szavazó

Pest megye 1,54 százalék 15 628 szavazó

Somogy megye 1,46 százalék 3690 szavazó

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1,23 százalék 5516 szavazó

Tolna megye 1,49 százalék 2716 szavazó

Vas megye 1,51 százalék 3092 szavazó

Veszprém megye 1,61 százalék 4612 szavazó

Zala megye 1,37 százalék 3091 szavazó

Képriportunk a kótaji hármas szavazókör nyitásánál készült.