A javaslat gyakorlati megvalósítása nem sokat váratott magára, hiszen a soron következő megyei közgyűlést a híres kuruc településen, Tarpán ült össze, hogy megvitassa az aktuális kérdéseket.

A képviselők 14 napirendi pont kapcsán fejtették ki véleményüket, változó intenzitással. A megtárgyalandó témák közt olyan fajsúlyos kérdések is helyet kaptak a mai tanácskozáson, mint a munkaerő-piaci helyzet megyénkben, illetve a közfoglalkoztatás éves áttekintése. A két témával kapcsolatos beszámolót Román István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja terjesztette a plénum elé.

A történelmi eseménynek is nevezhető ülésen dr. Tilki Attila, a térség országgyűlési képviselője köszöntötte a képviselőket. Történelmi áttekintés adott Tarpa múltjáról, az itt született híres emberekről. Ezt követően házigazdaként Tarpa polgármestere, Szécsi Szabolcs üdvözölte a résztvevőket.

A közt is meghallgatták Tarpán

A közmeghallgatáson felszólalt egy mátészalkai közügyekkel foglakozó csoport vezetője. Lintényi Levente a Mátészalka-Debrecen vasútvonal áldatlan állapotaira hívta fel a figyelmet. Kitért még a munkahely-teremtés fontosságára is.

Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke kiemelte válaszában, hogy a civil kezdeményezés nagyon fontos és azt javasolta, hogy a csoport folytassa tovább a nyomásgyakorlást. Az elnök felhívta a figyelmet, hogy a megyei közgyűlésnek nem kompetenciája a vasútvonal fejlesztése, de azzal tisztában vannak, hogy megyénk egyes vasútvonalai 50 éves lemaradásban vannak.

Veres János (MSZP) azt javasolta a közgyűlésnek, hogy keressen megoldást arra, hogy a közgyűlés tudjon foglalkoznia felvetett problémával.

Dr. Helmeczy László (Összefogás Szabolcs-Szatmár-Bereg Meggyéért), a nyíregyházi kisvasút megszűnését hozta fel. Úgy véli, hogy a közgyűlésnek foglalkozni kell ezzel is, a témát nem szabad a szőnyeg alá söpörni.

Adorján Béla (Jobbik) a vasúti közlekedésről szólva elmondta, hogy jó lenne, ha a teherforgalom áttevődne a vasútra, így tehermentesíteni lehetne megyei úthálózatot, ami a képviselő szerint rossz állapotban van.

Kiss András ( KDNP) hozzászólásában kifejtette, hogy valóban fontos lenne a megye vasúti hálózatát fejleszteni, bár megjegyezte, hogy a régebben bezárt kis vasútvonalak egy részét újraindították, ami a térség szempontjából jelentős lépés volt. Ugyanakkor figyelembe kell venni a gazdaságosságot és a fenntarthatóságot.

Szabó István, a megyei közgyűlés alelnöke úgy gondolja, hogy nem jár jól a megye, ha a települések fejlesztéseit egymással szembe állítjuk. Arra a felvetésre reagált, hogy Budapest elviszi a fejlesztési forrásokat. Az alelnök úgy véli, hogy a konszenzussal létrehozott fejlesztések viszik előre a megyét.

Lipők Sándor ( Fidesz) úgy vélte, hogy jogos igényt vetett fel a civil csoport vezetője, majd felvetette, hogy a közgyűlés elnöke keresse meg a szaktárcát levélben.

Varga Dénes, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei roma kisebbségi vezetője sérelmezte, hogy a források elosztásába nincs beleszólásuk, vagy hogy jóval kevesebb joguk van, mint a nagy önkormányzatoknak.

Megszűnt a Jobbik frakciója a megyei közgyűlésben

Ennek oka, hogy Seres Magdolna kilépett a pártból, így megszűnt minden pártbéli pozíciója. Mivel ezzel a lépéssel a jobbik képviselői létszáma három alá csökkent, a Szervezeti és Működési Szabályzat értelmében megszűnt a Jobbik frakció. Seres függetlenként folytatja tovább a munkáját a megyei közgyűlésben. Adorján Béla vélhetően ezen az ülésen tudta meg Seres döntését, ugyanis erre hivatkozva nem szólalt fel a frakciójának megszűnésével kapcsolatba.

Hihetetlen változások, folyamatok a munkaerő-piacon megyénkben

Dr. Nagy Ervin, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Foglakoztatási Főosztály főosztályvezetője szavai alapján kijelenthető, hogy a megye gazdaságának teljesítménye növekedési pályán halad, hiszen az az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) dinamikusan növekszik. Megyei szinten az előző év azonos időszakához képest 5,6 százalékos növekedést regisztráltak a szakemberek – olvasható ki a beszámolóból.

A KSH 2018 év első nyolc hónapjának adatai alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 4 főnél többet foglalkoztató változásoknál 127,3 ezer munkavállalót alkalmaztak. Legtöbben a humán-egészségügyi, szociális ellátás és a feldolgozóipar területén dolgoztak.

Dinamikusan emelkednek a munkabérek

A 2018-as év első nyolc hónapjában a foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 24 ezerrel, 226 256 forintra növekedett a megyében. Szeptember végén a regisztrált vállalkozások száma az egy évvel korábbihoz képest mintegy nyolcszázzal több, azaz 115 789 volt.

Rohamosan csökken a regisztrált álláskeresők arány

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2018 első kilenc hónapjában átlagosan 30,200 álláskeresőt tartottak nyilván, 5,7 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Megyei szinten a férfiak aránya 52 százalékot, létszámuk 15,7 ezer főt tett ki. Az állás nélkül lévők többsége, 88 százaléka fizikai foglalkozású volt az utolsó munkaviszony szerint. Megjegyzendő, hogy évek óta jellemző az állas keresők között a férfiak nagyobb aránya.

Az iskolázottság hiánya egyre nagyobb gond

A legfeljebb általános iskolát végzettek 16,4 ezres átlaglétszáma az álláskeresők 54%-át jelentette. Középfokú végzettséggel 12,9 ezer, felsőfokúval 2,9 százalékuk rendelkezik, ami 872 főt jelent. A tavalyi azonos időszakhoz képest a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya csökkent a legjobban az álláskeresők között, szám szerint több mint 13 százalékkal.

Az iskolai végzettség szerinti besorolás alapján a 19,9 ezer szakképzettség nélküli álláskereső többsége legfeljebb az általános iskolát fejezte be, a gimnáziumot végzettek hányada 18% volt. A szakképzetlenek kétharmad részt képviseltek az álláskeresőkön belül.

közel 22 százalékkal csökkent a közfoglakoztatotti létszám

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelenleg 35,6 milliárd Ft támogatási keret áll rendelkezésre az Nemzeti Foglakoztatási Alap (NFA) közfoglalkoztatás kiadásai forrásából a közfoglalkoztatási programokra, melyek 88 százaléka az új, foglalkoztatásba belépő álláskeresők munkához jutását segíti elő. A keret lekötése folyamatos, a pénzügyi kifizetés az ütemezésnek megfelelően realizálódik – olvasható jelentésben. A közfoglalkoztatásban résztvevők szeptemberi létszáma 23 675 fő, ez a tavalyi évi bázishoz viszonyítva 21,6 százalékos csökkenés.

Mint írtuk korábban, az idei évi közfoglalkoztatási programok megvalósítása során kiemelkedő szakmai munkát végzett települések elismerésben részesültek. A belügyminiszter döntése alapján megyénk 13 települése kapott díjat. A közfoglalkoztatók, jellemzően önkormányzatok a megkezdett munkájuk folytatásához és a közfoglalkoztatási programjaik további fejlesztéséhez 10 millió forint vissza nem terítendő támogatásban részesülnek.

A közgyűlés tagjai jelenleg az elhangzott beszámolóhoz teszik meg a hozzászólásaikat.

- FrissMédia -