Az emlékezés az, amellyel megőrizzük az elmúlt évszázad történelmi viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét – fogalmazott a település vezetője.

- Meg kell őriznünk örökségünket: egyedülálló nyelvünket, kultúránkat a magyarországi nemzetiségek nyelvét, kultúráját. Ápolnunk és óvnunk kell a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit. Őrizni kell a magyarságot és magyarságunkat. Ezt tesszük ma is.

A megemlékezésen a helyi iskola növendékei elevenítették fel a békediktátum körülményeit, nemzetünk tragédiáját. Ezt követően a hatalmas parkban található világháborús emlékműnél helyezték el az emlékezés koszorúit a Honvédsuli közreműködésével.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi ön azonosságának meghatározó eleme".