Mint ahogyan arról korábban hírt adtunk, a kormány kiemelt turisztikai térséggé nyilvánította a 105 településből álló Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség térséget. A fejlesztésekre tervezett uniós és hazai források összege 49 projektre eléri a 102 milliárd forintot. Felső-Tisza uniós finanszírozású fejlesztései 2,73 milliárd forintot tesznek ki, a legnagyobb, 1,5 milliárd forintos részt, a kisvárdai vár turisztikai fejlesztése jelenti, melynek köszönhetően nem csak küllemében, de funkciójában is megváltozik Kisvárda legnagyobb építészeti öröksége.

A régészeti feltárások és falkutatás pedig azért is szükségesek, mert nagyon sokat segíthetnek a vár és kertjének eredeti alaprajzának megismerése érdekében. Ugyanis a legutóbbi, 1954-es feltárás ma már sokkal korszerűbb eszközök állnak a szakemberek rendelkezésére, ráadásul akkor nem is vizsgálták az egész területet.
„A régészek megjelenése óta a helyiek azt kérdezgetik, hogy megtalálták-e a vár alatti alagutat, amely a városközpontba, de még akár Sárospatakig vezet.” - kezdte beszámolóját Bodrog László, utalva arra a még soha, semmivel nem bizonyított szóbeszédre, miszerint a kisvárdai várból egy föld alatti alagút vezet a városközponton át egészen Sárospatakig. Alagutat persze nem találtak, de számos más dolgot igen, ami miatt tovább kell folytatni nem csak a várkert, hanem a belső udvar vizsgálatát is.

Az önkormányzati képviselő - aki évek óta lelkesen kutatja a vár történelmét, az arról szóló írásos dokumentumokat, korabeli fotókat – örömmel árulta el, hogy megtalálták azt a középkori kutat, aminek léte eddig kétséges volt, hiszen csak egy forrás tesz említést róla. „Ez nem az a kút, aminek a nyoma egyébként a mai napig látható a focipálya mellett, hanem az a középkori kút, ami a várat szolgálta ki a belső udvarban. Még csak három méter van kiásva, szeretnénk teljesen feltárni, ezért is szükséges a régészeti munka folytatása” - mondta Bodrog László.
Elmondása alapján ez lehet az a kút, amibe a legenda szerint Tolvay Borbála feje belegurult vagy beledobták, miután a férje, Krucsay János lefejeztette. nem csak a feje, hanem még a kisujja is a kútban hever, és szellemével kísértette is a vár mindenkori lakóit. Persze, azt mindenki maga dönti el, hogy mennyire hiszi ezeket a múltbéli történeteket, mindenesetre óriási szenzáció lenne, ha a kút feltárása során valóban találnának egy koponyát és egy kisujjat is :) Egyébként a Borbála fejét lecsapó hóhérpallos hiteles másolata a Városháza dísztermében megtekinthető, az eredeti pedig remélhetőleg majd a felújított várban lesz kiállítva. Magának a kútnak az eredeti állapotában való visszaállítása pedig a vár újjáépítésének egyik látványossága lesz.

Kiemelkedő jelentőségű továbbá, hogy a feltárás eredményeképpen előkerültek olyan visszabontott alapmaradványok, amelyek nem egyeztethetőek össze a ma ismert vár-alaprajzzal, valószínűsíthető az, hogy egy sokkal korábbi – az előkerült töredékek alapján feltételezhetően Árpád-kori – épület maradványai találhatóak a belső udvar alatt. „Ilyen korú épületre egyébként voltak korai írásos utalások is, de bizonyíték eddig még nem került elő. Ennek a teljes bizonyítása még további kutatásokat, feltárásokat igényel.” - mondta Bodrog László.

Tucatszámra kerültek elő az egész udvart borító törmelékrétegből kályhacsempék, réz bútorveretek, mente-gombok, pénzérmék, gyűrűk, fémtárgyak is, ezek kormeghatározása folyamatban van. A kályhacsempék között találtak egy, a fotón is látható, 1632-es évszámmal feliratozott csempetöredéket amelynek az az érdekessége, hogy ennek a párját 1890-ben találta a várkertben dr. Küzmös György, aki ezt dr. Jósa Andrásnak, a megyei múzeum alapítójának ajándékozta. Nagy mennyiségben kerültek a felszínre még bronzkori edénymaradványok is, ami csak azért nem volt újdonság, mert több történész is papírra vetette azt a feltételezést, miszerint egy bronzkori földvárra épült a kisvárdai vár. Ennek a teljes bizonyítása is a mostani régészeti feltárás további kutatásainak feladata.

- kályhacsempe 1632-ből -

Az időskálán a jelen felé haladva is kibővült a vár kora, ugyanis egy most felárt, 1724-es monogramos és pecsétes tégla bizonyíték a vár legutolsó évtizedeire, amikor még egyes épületrészek renoválása ment végbe. Ezen idő volt egyébként az utolsó évtized, amikor még itt, a kisvárdai várban ülésezett a Szabolcs megyei gyűlés, de itt volt a megyei börtön és a levéltár is.

Biztos vagyok benne, hogy a vár történelmi múltja tartogat még számunkra „kincseket” és meglepetéseket, mire a térség kedvenc turisztikai központjává lesz az elmúlt évek egyik leglátványosabban fejlődő szabolcsi települése. A város vezetése ugyanis egy olyan korabeli, de mégis modern elemekkel létrehozott, kulturális és szabadidős „központot” hoz létre a várból, melynek hamarosan a csodájára járnak majd az emberek.

Visszaépül a keleti és az északi palotaszárny, továbbá a két körbástya is. Konzerválásra kerülnek a romfalak, és nem csak körbe, hanem be-és átjárható lesz a háromemeletnyi magas építmény. Ilyen magasságból, akár a tetőteraszon is kávézhatnak majd a vendégek, de átélhetik a reneszánszi hangulatot is, interaktív kiállítási terekkel, 3D-s technikákkal.

A színház szerelmesei ne szomorkodjanak, hiszen megmarad a várszínházi hangulat is a falak között, csak sokkal „romantikusabb” környezetben és XXI. századi technikai apparátussal. És, ha már a romantikusat említettem, akkor itt jegyezném meg, hogy a jövőben bizony a kisvárdai vár falai között is ki lehet majd mondani a boldogító igent. A rekonstrukciós tervek között szerepel a vár egyik, korábban a belsejében működő Zsigmond-kápolna helyreállítása is, melyet felszentelve szeretnének nem csak eredeti állapotába, hanem eredeti funkciójában is átadni a helyieknek, illetve az ide érkező vendégeknek.

A hazai forrásból, állami pénzből megvalósuló beruházás része a nemzeti turizmusfejlesztésnek, melyért a fejlesztési tárca felel, hiszen tavaly óta ezen minisztériumhoz tartoznak a turizmussal és vendéglátással kapcsolatos állami feladatok is.
„Hamarosan a kisvárdai vár új fényben pompázik majd, ahol hangulatok, illatok, kultúra-és történelem keríti a hatalmába lelkünket, érzékszerveinket, mindennapjainkat.” - mondta Seszták Miklós (Fidesz-KDNP), aki kisvárdai lokálpatriótaként és nem mellesleg nemzeti fejlesztési miniszterként ötletgazdája és lelkes közreműködője annak, hogy városunk egyik legrégebbi építészeti kincsét ilyen formában adják vissza az emberiségnek.

Miniszterünk munkásságával a történelem szinte ismétli önmagát, hiszen ötszáz évvel ezelőtt is akkor kezdett el fejlődni a kisvárdai vár, amikor Várday István, Mátyás király kancellária-minisztereként felkarolta azt.

- Friss Média/DéGé -

fotók: Szabó Sándor
További fotók a cikkhez tartozó galériában láthatók!