NAGYVILÁG
Külföld
#magánkéz
#ukrán határ
Magánkézben az ukrán-magyar határ 5 kilométeres szakasza?
Kárpátalja csaknem ötszáz kilométeren határos négy EU-tagországgal, ebből 136 kilométeres szakaszon Magyarországgal. Tavaly novemberben akciófilmekbe illő katonai rajtaütés zajlott le a megyében, ami után Kijevben bejelentették: felszámolták azt az öt kilométeres szakaszt az ukrán–magyar határon, ami „magánkézben” volt, és ahol virágzott a dohánycsempészet, a kábítószerbiznisz és a migráció - írja Dunda György ungvári tudósító.

A megye kormányzója, Hennagyij Moszkal egy minapi interjúban azt mondta: ez csak az ukrán fővárosban született kitaláció, amelynek célja Kárpátalja lejáratása.

A katonai ügyészség nyugat-ukrajnai vezetője, Nariman Szulejmanov tájékoztatása szerint az elmúlt két évben a Bereg-vidéken mintegy öt kilométernyi területet nem a határőrség kontrollált. Ez úgy történhetett meg, hogy a határzónában 28 telket a törvények megkerülésével magánkézbe juttattak, összesen 53 hektárról van szó. Holott az államhatártól számítva egy kilométernyi rész csakis a határőrség tulajdonában lehet.


Névlegesen ugyan mások a telkek gazdái, de a jelenleg is zajló nyomozás feltételezése szerint a szálak egy nagybégányi lakos, bizonyos Horváth Attila – alvilági körökben csak Dokiként ismerik – kezében futnak össze. Az ominózus akcióban Dokit egy Munkács melletti szanatóriumban fogták el, és két hónapos előzetes letartóztatásba helyezték.

Az ellenőrzés kiterjedt az illegális migráció, az embercsempészet, a kábítószerrel, valamint a cigarettacsempészettel kapcsolatos bűncselekmények felderítésére is. A katonai ügyészség tájékoztatása szerint száznál is több helyszínen tartottak házkutatást, amelynek során nagy mennyiségű készpénzt, más országok útleveleit és jelentős mennyiségű kábítószert, vadkendert és ópiumot foglaltak le.

A már említett Dokit bűnszervezet létrehozásával vádolják. A katonai ügyészség szerint az államhatár övezetében mások nevében több mint ötven hektár földterületet privatizált törvénytelen módon, ahol aztán sokrétű csempészettel – a cigarettától kezdve a kábítószeren át a menekültekig – foglalkozott. Ezeken a kisajátított területeken magaslesek álltak, ahonnan éjjellátó készülékekkel, hőkamerákkal és mozgásérzékelő berendezésekkel a határőrök mozgását figyelték mindkét oldalon, és amikor szabaddá vált a terep, kezdődhetett a csempészet.

Ha ez valóban így volt, nehéz elképzelni, hogy a helyi szervek nem tudtak arról, mi történik. Csak az ő jóváhagyásukkal működhetett két éven keresztül ez a „magánhatár”. Az nyílt titok Kárpátalján, hogy az alvilági csoportok gyakorlatilag felosztották egymás között a jól jövedelmező illegális csempészetet.

Látszólag folynak ugyan ellenük akciók, hetente találkozni olyan hírekkel, hogy itt-ott elkaptak néhány láda cigarettával próbálkozó tutajos, gumicsónakos, sárkányrepülős csempészt a zöldhatáron, de ez csak csepp lehet a tengerben ahhoz képest, ami átkerül az uniós tagországokba, és nem csak Magyarországra.

A cikk szerzője megjegyzi, hogy néhány évvel ezelőtt az ukrán–szlovák határon, Ungvár mellett egy több kilométer hosszúságú csempészalagutat fúrtak, ahol sínrendszer is volt, azon keresztül vándorolt az áru.