Mártha Tibor, Fényeslitke polgármestere érkezésünkkor egyből forró húslevessel és egyéb finomságokkal kínált, „a munka most ráér, előbb együnk” – mondta, aki a nap 24 órájából húszat dolgozik, a települést hat cikluson át vezetve.
Maga a program reggel hétkor hagyományos disznóvágással vette kezdetét a település tájházánál. A szépen rendezett porta és a régi parasztház autentikus díszletet adott a fogópálinka elfogyasztáshoz. Ezt követte a finom reggeli, szintén a hagyományos disznótoros ételekkel, mint például a hagymás vér, vagy a ropogós disznó fül. Ekkor már a hó is elkezdett szállingózni, mintha tudták volna odafent, hogy disznóvágás havas időben a legszebb. Bár a hót később eső váltotta fel, ez nem befolyásolta a meghívott vendégek hangulatát.
Mire ez a nagy összejövetel? Tettük fel a kérdést, ekkor Mártha Tibor elkezdte sorolni, hogy a Magyar falu programban elnyert fejlesztési pénz csak a járda anyagára volt elég - ezt finanszírozta a program, valószínűleg abból kiindulva, hogy a településen van közmunka program is. Csakhogy Fényeslitkén mindösszesen 16 közmunkás van. Ekkor a település vezetőjének kezdeményezésre társadalmi munkára hívta az embereket.
A felhívás olyan sikeres volt, hogy közel százan jelentkeztek a járdaépítésre, köztük Tibor a polgármester is, aki erre az időre szabadságot vett ki. Így közel hárommillió forint értékű társadalmi munkával megépült a település járdája.
Persze itt nem állt meg a csapat, hisz egy embertársuknak, aki egyébként közel 40 évet ledolgozott, de az élete félrecsúszott: fedelet és biztos otthont teremtettek – mondván „ő is Litke szülötte, a mi fiunk”, ezért nem hagyhatták magára. Ahogyan nem hagyták magára azt a négy gyermekes édesanyát sem, aki gyermekeivel Tiszavasváriból érkezett Fényeslitkére. Hamar fedél került a fejük fölé, s karácsonyra már az otthon melegét érezhették a lurkók. Mindezt összefogással, a segíteni akarás nemes egyszerűségével.
Késő délután a térség országgyűlési képviselője, dr. Seszták Miklós kormánybiztos is megérkezett. Így a vacsora alkalmat adott a baráti beszélgetésekre, további a települést érintő fejlesztési elképzelések megvitatására is.
A mai összejövetel a helyiekről és nekik szólt, azokról, akik önzetlen segítségükkel a település fejlődését, boldogulását tartották szem előtt, s közben nem feledkeztek meg a rászoruló embertársaik támogatásáról sem. ,,Mert emberek vagyunk és a litkeiek senkit nem hagynak magukra" – jegyezte meg a polgármester.