- Azt írta közösségi oldalán, hogy a fiai nevezték be a Survivor-be. Hogyan történt ez?
- A tudtom nélkül. Egyszer csak kaptam egy telefonhívást, hogy Jó napot kívánok, XY vagyok, RTL Klub. Azt hittem, baráti poénkodás, így is reagáltam De a túloldalon csak erősködtek, hogy értsem meg, ez valóban komoly. A kisebbik fiam ott ült mellettem, és láttam, hogy könnyes szeme a nevetéstől. Mondom: állj! Ez mi? Hát én úgy tudom, hogy Tibi benevezett téged - mondta. Hármunk között nagyon szoros a kapcsolat.
- Mit mondott nekik, amikor kiderült, hogy titokban jelentkeztek Ön helyett?
- Hát "jól megvertem" őket edzésen. Hivatalos keretek között kaptak egypár jó szándékú atyai pofont. :) Akkor egyből volt egy “ötpercesnek” mondott telefoninterjú, amely végül majdnem egy óráig tartott. Kiderült, hogy több ezer ember jelentkezett. Behívtak szereplőválogatásra. Rokonszenvesnek, alkalmasnak találhattak, mert mindössze kétszer kellett még bemennem és beválogattak azon versenyzők közé, akiket utána fizikailag és egészségügyileg is felmértek.
- Hogy néz ki egy ilyen casting?
- Ott van két ember és különböző kérdéseket tesznek föl. Kíváncsiak rád: ki vagy, mi vagy, hogyan reagálsz dolgokra. Menet közben szűrik a jelentkezőket. A kamera beindul, a mikrofont felteszik és különböző kérdések jönnek. Valamennyire előtte már feltérképeznek a Facebookról, Instáról. A személyiségre kíváncsiak: különböző szituációkat teremtenek, figyelik, hogyan reagálsz. Teljesen különböző karaktereket kerestek, ez a műsorban majd látszik is.
- Az első telefon után mennyi idővel tudta meg, hogy bekerült?
- Két hónappal. Igazából ezt a műsort már tavaly leforgattuk volna, csak közbeszólt a Covid.
- Azt már tudjuk, hogy a fiai nevezték be. De Ön mi miatt döntött úgy, hogy kipróbálja magát itt is?
- Már régebben néztem a műsort és tetszett. Más lehetőségbe nem vágtam volna bele, de ebben valós kihívást láttam, hisz nem mindennapi dolog túlélni úgy, hogy naponta kapsz 10 deka rizst, 10 deka babot. Magadra számíthatsz és el kell fogadnod embereket. Közel az ötödik ikszhez úgy gondoltam, ez még belefér. Egyébként is kalandvágyó ember vagyok, a fél világot bejártam. Szeretek megismerkedni más kultúrákkal, küzdősporttal, önvédelmi szokásokkal. Ahhoz a korosztályhoz tartozom, amelyik volt még katona. Én légideszantos mélységi felderítő voltam, ami Magyarországon kommandósnak számít, vagyis nem idegen tőlem a valódi kihívás. Elutazol Dominikára, házat kell építened, a dzsungelben kell keresgetned a hozzávalót - ez izgalmasnak tűnt, ezért úgy gondoltam, nem árt kimozdulni a komfortzónából.
- Még tovább feszegetni a saját határait?
- Olyan valami várt a szigeten, amire nem számítottam. Ami eddigi életem legkeményebb és legfájdalmasabb kihívását jelentette. A műsorban ez is benne lesz.
- Az élet elég sok területéről érkeztek a résztvevők erre a több mint 40 napos túlélő harcra. Ezúttal civilek celebek ellen versenyeztek. Ennek volt valami külön vonzereje?
- Izgatott, hogy celebek ellen megyünk, de igazából nem ez motivált. Étlen lenni és a szabadban aludni nem mindennapi dolog egy 21. századi embernek, aki megszokta a vécét, a zuhanyzót. Észre sem vesszük, hogy milyen luxusban élünk. Ebből akartam egy kicsit kimozdulni - megélni, hogy milyen lehet nélküle. Ez csiklandozott a legjobban, meg hogy egy jó kaland az egész.
- Hogyan készült fel?
- Mivel tudtam, hogy ez egy nagyon nagy fizikai, mentális és lelki kihívás, teljesen más jellegű edzésekhez nyúltam, mint nap mint nap a küzdősportokban. Nagyon sokat futottam, olyan gyakorlatokat kezdtem csinálni, melyek a kitartásra apellálnak.
- Például?
- Megfogsz egy kétkilós súlyt és tartod, ameddig bírod. Így könnyűnek tűnik, de 3-4 perc után hiába akarod, a szervezeted elkezd ellene lázadni, az ízületek begörcsölnek. De én egy akaratbomba vagyok, soha nem adok fel semmit.
- Fejben hogyan hangolódott?
- Nagyon sokat készültem arra, hogy elfogadjak más gondolkodású és más típusú embereket. Számítottam rá, hogy lesz olyan, akivel nehezebben fogok szót érteni. Edzés előtt és után mindig meditálok: előtte azt az utat vezetem le, amit végig akarok járni maximális odaadással, utána pedig megnézem, hogy ez sikerült-e. Ebből a kisvárosból így jutottam el teljesen egyedül Európa és a világ tetejére a küzdősportokban, minden támogatás nélkül. Ennél a játéknál is felépítettem magamban, hogy mit akarok, hogyan akarom. Volt, hogy esténként leültem, és halk zene mellett tudatosítottam magamban, hogy na akkor például nem lesz reggeli, nem nyithatom majd ki a hűtőt vagy állhatok meg egy benzinkútnál és vehetek valamit, gyakoroltam az éhezést. Többször is előfordult, hogy egy napig nem ettem, csak ittam. Teszteltem magam: milyen vagyok egy ilyen helyzetben, mennyire vagyok feszült, ingerlékeny. Ezek olyan dolgok, melyek az emberek személyiségét nagyban befolyásolják. Ha rosszul reagáltam, akkor próbáltam finomítani, megtanulni kezelni a helyzetet.
- Sikeres vállalkozóként hogyan tudott kiszakadni hetekre a munkából?
- Előtte a cégemben minden dolgot a helyére kellett tennem. Megbízni a megfelelő embereket azzal, hogy amennyire tudnak, helyettesítsenek. Ez is nagyon komoly kihívás, a műsor előtti egy hónap kemény volt. A cég, amit a fiaimmal közösen felhúztunk, hét év alatt Magyarország legdinamikusabb vállalkozása lett. Év végére már 42 üzletünk lesz. A fiúk ugyanebben a harci szellemben nevelkedtek: velem edzenek, nálunk a családi összhang egyedi. Én mindig edzésben vagyok, reggel és délután is megcsinálok 50-50 percet. Soha nem mozgok tartalékon, reggel úgy kelek fel, hogy minden napra megvan a célom, minden nap hozzáteszek a tegnaphoz egy kicsit. Nem volt ez másképp most sem: tudatosan készültem, és úgy mentem ki a játékra, hogy meg akarom nyerni.
Hogy ez sikerült-e, az augusztus 30 után kiderül.
- FrissMédia -