KÉK FÉNY
Január 31-én hirdetnek ítéletet a Balla Irma-ügyben
Dr. Bodnár Zsolt bíró ma befejezte a Balla Irma-ügy bizonyítási eljárását. A több mint egy évig tartó elsőfokú eljárás végén sor került az iratismertetésre és a perbeszédekre. D. Lajos vádlott az utolsó szó jogán megköszönte az alapos bizonyítási eljárást a bírónak és az ügy résztvevőinek.

A törvényszék az ügyben eddig 15 tárgyalási napot tartott, melynek során több tanút és mintegy 10 szakértőt hallgatott meg, többek között genetikus, pszichológus, orvos szakértőket. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a döntés megalapozottsága érdekében mindenképpen szükség volt valamennyi szakértő meghallgatására.

Ma az eredeti tervek szerint két debreceni tanú meghallgatást tűzte napirendre az ügyben eljáró dr. Bodnár Zsolt bíró, de az idézések „elköltözött” jelzéssel érkeztek vissza a Nyíregyházi Törvényszékre, így a néhai képviselő, Balla Irma egykori szomszédait nem tudta meghallgatni a bíró. Ezért a korábbi – a nyomozás során tett – vallomásaikat használja fel a bíróság az ügy mérlegelésekor.

Még az utolsó nap is meglepetésekben bővelkedett

A FrissMédia egy éven keresztül követte a tárgyalóterem eseményeit. Így olvasóink is tanúi lehettek az igen alapos bizonyítási eljárásnak, Bodnár Zsolt rendkívül alapos, precíz tárgyalási metódusának. A tét nagy, hisz az alapügyben a fideszes képviselő, későbbi áldozat fiát már elítélték, majd bizonyítottság hiányában felmentette őt a Debreceni Ítélőtábla. Az új eljárás a mostani vádlott, D. Lajos két beismerővallomásának és a csekély mennyiségű DNS-hordozó jelenlétét kimutató új technikának köszönhető. D. Lajos több mint tíz évet ült már eddig – most is jogerős börtönbüntetést tölti -, jellemzően vagyon elleni bűncselekmények miatt. A vád ellene nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés. Az ügyész a régi Btk. szerinti büntetéstétel kiszabását kérte, így akár életfogytiglanit is kaphat. (A régi Btk. szerint D. Lajos kedvezőbb büntetési tételre számíthat, így a büntető eljárás szerint azt kell alkalmazni – persze, ha D. Lajos a terhére felrótt cselekményt valóban elkövette.)

D. Lajos valóban a médiából tudott mindent az ügyről?

A vádlott védője. dr. Mile Adrienn elsődleges védekezési pillére az, hogy védence beismerő vallomását kábítószer hatása alatt tette, az abban foglaltak a médiában nyilvánosságra került információkra épülnek. Emlékezetes, hogy az egykori fideszes önkormányzati képviselőt 2007 áprilisában saját otthonában ölték meg. A gyanú elég gyorsan fiára, Schönstein Sándorra terelődött és a média – különösen a helyi - szinte naponta beszámolt a nyomozás menetéről és a bírósági tárgyalásokról.

Nyomozástechnikai okokból visszatartott információk

Csakhogy - világított rá a mai tárgyaláson a bíró - D. Lajos beismerő vallomásaiban olyan, csak az elkövető által ismerhetett tényeket is rögzítettek, melyek a védekezésként előadottakat vonják kétségbe. Ilyen például, hogy D. Lajos szinte fotorealisztikus módon írja le a bűntény helyszínét, olyan – apróságnak tűnő - részletekkel, mint hogy milyen és mennyi gyümölcs volt a szobában. De ide sorolható, hogy D a beismerő vallomásaiban az áldozat pontos ruházatát is leírja, akárcsak az elkövetés módját. Különös intuíció D. Lajos részéről, hogy beismerő vallomásában szinte GPS-pontossággal elmondja, hogy Balla Irma telefonját hova rejtette el, amely telefonról egyébként D. Lajos a – a vádirat szerint – a bűntény elkövetését követően édesanyja számát próbálta tárcsázni, csak két számmal elütötte azt. Bodnár Zsolt bíró rávilágított arra, hogy a nyomozás során a sajtó számára lényeges információkat nem adtak ki, azok meg sem jelentek D. Lajos számára elérhetően. Így joggal merült fel a bíróban a kétely, hogy az előtte álló súlyos bűncselekménnyel vádolt D. honnan tudott ezekről. A bíró többször megkérdezte a vádlottat, aki nem tudott magyarázatot adni a beismerő vallomásában tett kijelentésekre.


Vörösbort ivott a helyszínen az elkövető

Akár az ügy kimenetelét is eldöntheti, hogy D. Lajos beismerő vallomásában arról is beszél, hogy a bűntény elkövetését követően a tett helyszínén az asztalon egy üveg vörösbort talált, amit megivott, majd az üveget az udvar hátsó részében található kukába dobta. A helyszíni szemle jegyzőkönyveiből idézve az ügy bíróija a mai tárgyaláson rámutatott, hogy a szemle során pont úgy és ott – ahogyan D. Lajos a beismerő vallomásban is mondta - találtak egy Egri Bikavér palackot a kukában, a benne lévő téglák tetején. Az alapügy eljáráskor az áldozat fia vallomásában azt nyilatkozza, hogy a tégla a bűntény elkövetése előtti napon került a kukába, ugyanis a porta hátsó kerítése egy részen leomlott. Azaz a borosüveg csak és kizárólag a D. Lajos által elmondottak szerint kerülhetett a kukába. Hogy ezt honnan tudta, arra nem tudott magyarázatot adni a vádlott.

Szavahihetőség - kettőből nulla

A tárgyalások folyamán több alkalommal, jellemzően a védelem képviselője hangsúlyozta, hogy a vádlott nem agresszív, erőszakos bűncselekmény miatt nem volt elítélve. A bíró a mai tárgyaláson D. Lajostól ismételten megkérdezte, hogy valóban nem volt-e elítélve erőszakos cselekményért. (a védelem másik pillére, hogy D. Lajostól távol áll az erőszakosság) A válasz félreérthetetlen: nem. Ugyanakkor némiképp árnyalja a képet, hogy a mai tárgyaláson a bíró felolvasta a vádlott egyik korábbi jogerős ítéletét, mely szerint egy rendbeli tártettesként elkövetett szemérem ellenni erőszak bűntette miatt visszaesőként 3 év hat hónap börtönre ítélte a debreceni városi bíróság jogerősen. D a tényállás szerint cellatársával fajtalankodott, akit kétszer megütött. „Az nem teljesen úgy volt…” hallatszik D-től - véleményként a már jogerősen lezárt ügyről.


Soha nem mentem be alvó emberekhez” – mondta a vádlott Bodnár Zsolt kérdésre válaszolva, majd a bíró többször nyomatékosan ismét rákérdez: valóban nem? Nem hangzik el a válasz. Csakhogy ez sem fedi a teljes valóságot, ugyanis D. Lajost egy, az emberölést követő 10. napon elkövetett vagyon elleni bűncselekmény miatt jogerősen elítélték. Ennél az esetnél - sorolja a bíró a részleteket -, D betört egy lakásba, ahol két sértett aludt. D. Lajos a nappaliban alvó egyik sértett mellől elvett egy hátizsákot, kivitte az utcára, ott kiürítette, majd visszament értékek után kutatni és végül készpénzt, telefont, MP3 lejátszót, ékszert tulajdonított el. D a bírót hallgatva finomítani próbálja nemleges válaszát… „rosszul fejeztem ki magam.

Mi kerül a mérlegre?

A bizonyítási eljárás lezártával az iratismertetést követően került sor a perbeszédekre.

A vádhatóság


Dr. Halász Ágnes ügyész perbeszédében kifejtette, hogy álláspontja szerint a közvetett bizonyítékok zárt láncolata minden kétséget kizáróan igazolja a vád álláspontját. Azaz D. Lajos két beismerő vallomása, valamint az áldozat ruháján fellelt DNS-hordozóból kinyert DNS. A beismerő vallomások a szükséges törvényi figyelmeztetést követően kerültek rögzítésre, a vallomásokról videó-felvétel is készült. Bár a vádlott a beismerő vallomásokat később visszavonta, az ügyészség álláspontja szerint az egyéb objektív bizonyítékok D. Lajos bűnösséget megnyugtatóan bizonyítják. Halász Ágnes perbeszédében hangsúlyozta, hogy a bizonyítékrendszer – szakértői jelentések, a helyszíni szemle felvételei, fotódokumentációk – szinkronban áll a beismerő vallomásban foglaltakkal. Az ügyész a vádlott védekezésül előadottakat életszerűtlennek tartja. A beismerő vallomáskor az állítólagos kábítószer hatása alatt állást a kirendelt szakértők nem támasztották alá. Az ügyész a Btk. 1978 évi négyes törvény szabályait alkalmazva azt indítványozta, hogy D. Lajos vádlottat visszaesőként mondja ki bűnösnek a bíróság egy rendbeli nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében. A vádlottal szemben tényleges életfogytiglan tartó fegyházbüntetést indítványozott az ügyész.

A védelem

Dr. Mile Adrienn kirendelt védő perbeszédében a tényállást és az ahhoz kapcsolódó jogi minősítést is vitatta. Részben eljáráshibákra, jogi garanciák megsértésére hivatkozva kérte a bíróságot, hogy a beismerő vallomásokat ne vegye figyelembe védencével szemben. Dr. Mile Adrienn álláspontja, hogy a nyomozó hatóságnak illetékessége sem volt az ügyben, hiszen a vagyonvédelmi alosztály hallgatta ki védencét egy emberölési ügyben, ami álláspontja szerint jogszabály-ellenes. ( D. Lajost 2009-ben vagyon elleni bűncselekmények miatt gyanúsítottként hallgatta ki a hatóság, akkor tette a beismerő vallomást emberölés miatt – a szerk) A védő határozott álláspontja, hogy a védence terhére felrótt bűncselekményt nem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani. A védő perbeszédében vitatta a DNS-hordozó mennyiséget, valamint a nyomszegény környezetet. Egy ilyen brutális bűncselekménynél jóval több DNS-hordozót, illetve ujjlenyomatot, szövetmaradványokat kellett volna találni – vélekedik a védő perbeszédében. Különös, hogy védence ujjlenyomatát egyáltalán nem rögzítették a helyszínen és azon a borosüvegen sem, amit a szemetesben találtak meg a helyszínelés során, de még DNS-hordozót sem rögzítettek rajta. Mile Adrienn a beismerő vallomásokról azt mondta, hogy védence így akart szabadulni „szorult helyzetéből.

Az ügyész tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását indítványozta a vádlottal szemben, a védő és a vádlott a felmentését kérte.

A tárgyalást a bíróság 2019. január 31-re napolta el, ekkor hirdet ítéletet.


- FrissMédia -