Ha hiszik, ha nem, találkoztunk olyan ünneplővel, aki Nyíregyházán május elsején annak idején még Kádárnak integetett. Abban az időben május 1-jén kötelező program volt a felvonulás, majd este a tévé képernyőjére szegezték a tekinteteket. Megtudhatta ország-világ, hogy a szövőgyári munkás milyen zenét szeret. Persze a szigorúan az adott listából kiválasztott dal az Önök kérték külön kiadásában csendült fel.

Ma már nincs Önök kérték és a kötelező felvonulás is lassan a múlt homályába vész, azonban a népi hagyomány, a májusfaállítás és a közösen eltöltött idő megmarad. Ebben az évben eddig az időjárás nem volt kegyes, de a mostani hosszú hétvégén kamatostul kaptuk vissza az igazi tavaszi hangulatot. Ezt kihasználva szinte minden település így, vagy úgy, de szervezett valamilyen közösségi programot. Stábunk Demecserbe kapott meghívást, így a reggelt ott kezdtuk, majd rövid utazást követően Nyíregyházára, a Múzeumfaluba érkeztünk, ahol hamisíthatatlan falusi majálisba csöppentünk. Itt ismerkedhettünk meg a májusfaállítás hagyományával.

A szokás eredetéről így számolt be a Magyarországi népszokások (1867) gyűjteményes könyv a Májusfa letűzése s története címszó alatt: "Szent Jakab és Szent Fülöp midőn térítgetni jártak, útitársuk lett Valburga nevű szűz hajadon; ezt ebbéli cselekményéért a pogányok tisztátalan személynek nyilváníták, s rágalmazták. A leány azonban, hogy elűzze a gúnyolódókat, elővette vándorbotját, letűzte a földbe, előtte letérdepelt, imádkozott, s erre alig múlt el egy-két óra, midőn a pogányok szeme láttára leszúrt bot kizöldült Szent Jakab apostol napjának virradójára (május 1-jén).

A májusfát vagy májfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Legtöbbször az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes községekben a rokonlányoknál is állítottak a legények. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte. A lányok viselkedése szinte falvanként változott. Volt, aki kiment és megkínálta a legényt borral. Tápiószentmártonban a májfára kerülő szalagokat a lány kölcsönözte a legénynek

Fontos, hogy a május elseje a munka ünnepe, a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnap, a legtöbb országban hivatalos állami szabadnap, amely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokról hivatott megemlékezni.