Reggel a Malom-tónál horgász-, és főzőversennyel vette kezdetét a városnap. A település közösségi tereként is szolgáló piactéren térzene, látványos BikeShow, és habparti is várta az érdeklődőket. Munkatársunk fotóit látva elhihetik, hogy mindenki kiválóan érezte magát a rendezvényen, bár délután több alkalommal is beleszólt az eső a buliba.

A tűzoltóknak ezúttal örömteli feladatuk volt és ők rendületlenül fújták a habot.

A Kelet Brass Band , azaz a keleti rézfúvósok együttes zenészei pedig kedvenc hangszerüket.

Nagy sikere volt a BikeShow-nak is.

Finom lehetett a kürtőskalács és a sült hal is!

s

Nem

Nem tudjuk, milyen halat sütöttek a városnapon, de azt igen, hogy Nagyhalász nem érdemtelenül kapta a nevét!

A város honlapját olvasva megtudhatjuk, hogy Nagyhalász a Tisza és a Nyírség szélén készült Lónya csatorna között terül el. A Rétköz egyik legnagyobb kiterjedésű városa. Nagyon régi idők óta lakott hely volt, számos őskori és Honfoglalás kori leletet őriz a Jósa András Múzeum, amely a vármegyeszékhelyen, Nyíregyházán található.

A település az írott forrásokban a XIII. század közepén tűnt fel, így a megye egyik legrégebbi településeinek egyike. Nevének népetimológiája a jeles XIX. századi költő, Tompa Mihály egyik népregéjéből ismerhető, amelyhez a költő Nagyhalászból szerzett anyagot. A halász és aranyhal című rege szerint a szegény öreg halász, akinek sikerült hálójába keríteni a királylány kedvenc halacskáját, jutalmul a királytól nemesi levelet kapott egész faluja számára, amely attól a naptól kezdve a Halász nevet viseli, és amelynek címerét is két aranyhal díszíti.

Először Halaz néven jelent meg a település a történetírásban. Királyi birtok volt, lakói pedig a király halászai. Az Árpád-korban a szabolcsi vár birtoka lett. A tatárok pusztítása nyomán elnéptelenedett földet IV. Béla a Gut-Keled nemzetségnek adományozta 1245-ben. A XIV. század közepén a Paksiak őse kapta meg a király adományaként, de fiaitól 1404-ben Zsigmond elvette, és Csapi Andrásnak adta. 1454-ben a Czudarok birtokolták, később a bélteki Drágfiaké lett. Bár a török hódoltság során elnéptelenedett, 1566-ban már ismét Szabolcs megye egyik legnépesebb helye volt.

A történelem ezt a várost 1245 körül említi, mikor is IV. Béla király a települést István comesnek adományozta. Eredeti nevét onnan kapta, hogy eleinte csak néhány kunyhóból állt, amelyekben halászok laktak. Régen ez a terület a Tisza gyakori kiöntése miatt majdnem mindig víz alatt volt, és nagyon bőséges volt a halállomány is, valamint az Árpád házi királyok idejében a királyi halászok egyik kedvelt főhelye volt. A szabolcsi vár fennhatósága alatt állt.

A Rétköz fennállása idején a Nagyhalász falut víz vette körül, szárazon csupán Nyíregyháza és Kemecse felől lehetett megközelíteni. Míg a lecsapolások előtt a népesség fő megélhetését a rétben folytatott állattenyésztés és a halászat biztosította, később a szárazra került jó minőségű talajon a lakosság intenzív földművelésbe kezdett. A település - annak ellenére, hogy nagy múltú zsákgyára révén ipari üzemmel is rendelkezik - máig megőrizte mezőgazdasági jellegét. A fontos útkereszteződés mentén fekvő Nagyhalász a század elején vasutat - igaz, csak keskeny nyomtávút - kapott, ami igencsak megkönnyítette a megtermelt mezőgazdasági áruk piacra szállítását.

Nagyhalász 1993-ban kapta meg a városi rangot, azaz most 30 éves! Gratulálunk!