Az elmúlt évben a belga kormány illetve a törvényhozás összesen harminc intézkedést hozott a biztonság javítása érdekében – mondta az MTVA brüsszeli tudósítója a Híradóban. Ilyen többek között, hogy házkutatást lehet akár éjszaka is tartani, fel lehet lépni a radikális imámok ellen – tette hozzá.

Lábbilincs, regisztráció és átalakított biztonsági rendszer

Eddig 8600 lakást kutattak át, 22 ezer embert és 1600 egyesületet átvilágítottak, megvizsgáltak a belga hatóságok. 72 embert és 51 egyesületet ellenőriznek folyamatosan terrorgyanú miatt. A börtönből kiengedett radikálisok lábbilincset kapnak és nincs többé névtelen feltöltős kártya, mindenkinek regisztrálnia kell hozzá. A repülőtereken pedig izraeli mintára alakították át a biztonsági rendszert: mindenütt jelen vannak a bombakereső kutyák, arc- és rendszámfelismerő kamerákat szereltek fel és szakemberek figyelik a gyanúsan viselkedőket. A metrókban 2300 nagyfelbontású kamerát helyeztek el és lecserélték átlátszó műanyagra a fém szemeteseket.

Rendőrök, tűzoltók és polgári védelmisek a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtér megrongálódott utascsarnoka előtt 2016. március 23-án, miután az előző nap két pokolgép robbant a légi kikötőben. A belga fővárosban az európai uniós intézmények közelében lévő metróállomáson is robbantásos merényletet hajtottak végre az Iszlám Állam dzsihadista szervezet terroristái. A merényletek következtében több mint harminc ember életét vesztette, kétszázhatvan megsebesült. (MTI/AP pool/Geert Vanden Wijngaert)

Így is van „rés a pajzson”

Több mint ezek katona és rendőr járőrözik folyamatosan az utcákon. De a rendőrség továbbra is túlterhelt, a számítástechnikai és a kommunikációs rendszerek elavultak. Még mindig vannak rések a biztonsági rendszeren. Ezért is van továbbra is hármas fokozatú készültség Brüsszelben.

Az elmúlt egy év alatt az élet visszatért a normális kerékvágásba, bár így az évforduló során több szakember is kihangsúlyozta, igazából már semmi sem lesz olyan, mint előtte.

Aggodalmat kelt a belga vezetésben az a tény is, hogy az országban megjelent az iszlamofóbia. Például egy télen készült felmérés szerint a belgák több mint fele úgy gondolja, hogy a bevándorlók gyerekei sosem lesznek igazi belgák. Hatvan százalékuk azt mondja, hogy a muzulmánok rá akarják erőltetni a saját életmódjukat az országra. 63 százalék azért fél a mostani menekültáradattól, mert muzulmánokról van szó, és a belgák hetven százaléka úgy véli, hogy az iszlám és a keresztény értékek nem összeegyeztethetőek. Ezek a számok azért is meglepőek, mert a belgák nagyon befogadóak voltak korábban – zárta végül a bejelentkezést a tudósító.

Egyperces néma csend

Megemlékezéseket tartottak Brüsszelben az egy éve elhunyt áldozatok tiszteletére. Az egyperces néma csenddel kezdődő évfordulón a Zaventem nemzetközi repülőtéren a várócsarnok előtt felállított emlékműnél Fülöp király koszorút helyezett el a tavalyi terrortámadásban elhunytak emlékére.

2016. március 22.

Egy évvel ezelőtt egymást követően két robbanás rázta meg a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőteret. Az első detonáció az utascsarnokban történt, ahol mindent elborított a törmelék és a hatalmas füst. A korábbi felvételek megrázó képein hallani az utasok kiáltozásait is. Az emberek pánikszerűen menekültek kifelé. A második bomba épp a menekülési útvonalon robbant fel. Svédország egyik európai parlamenti képviselője is az utasok között volt. A harmadik támadást fél órával később az európai uniós negyed közelében lévő Maelbeek metróállomáson hajtották végre. Az összehangolt merényleteket az Iszlám Állam nevű terrorszervezet vállalta magára. A három öngyilkos merénylő egy dzsihadista csoport tagjai voltak, és belga állampolgársággal rendelkeztek. Az egész Európát sokkoló terrorakciókban 32-en meghaltak és háromszáznegyvenen megsebesültek, köztük két magyar állampolgár is.

Az első gyanúsított

A reptéri merénylőkről biztonsági felvétel is készült, amelyen egy kalapos férfi is feltűnt. Később kiderült, hogy a belga- marokkói állampolgár, Mohamed Abriniről van szó, aki a hatóságok gyanúja szerint szintén fel akarta robbantani magát. Tavaly áprilisban Brüsszelben tartóztatták le. Abrini azt vallotta, hogy a robbanás következményeit látva megijedt.

Párizs árnyékában

A brüsszeli támadások több mint négy hónappal a 130 áldozatot követelő 2015. novemberi párizsi merényletek után történtek. A hatóságok gyanúja szerint Abrini jól ismerte a jelenleg franciaországi őrizetben lévő, és a párizsi támadások megszervezésével vádolt Salah Abdeslamot is.

Belgiumban azóta is hármas, azaz súlyos terrorkészültségi szint van érvényben. A párizsi és a brüsszeli merényleteket radikalizálódott fiatal muszlimok követték el, akik közül néhányan Szíriából vagy Irakból tértek vissza, ahol felesküdtek az Iszlám Államnak.

Forrás: hirado.hu

-Friss Média-