A Kisvárdától néhány kilométerre fekvő község rendezett, közintézményei szépen felújítottak. A rétközi falu teljesen közművesített. Lakosai közül körülbelül 300 ember vallja romának magát. Ők - ahogyan más településeken is - egy-egy utcában élnek. Az egyik ilyen Kékcsén a Kossuth Lajos utca, ahova kedden reggel 10-15 gépkocsival érkeztek ki az áramszolgáltató munkatársai és a rendőrük. Bejelentést kaptak: az utca végén lopják az áramot.

Az akció után nem sokkal érkezünk a helyszínre. Az utcába bekanyarodva egy hosszabbító keresztezi utunkat. „Segítek a szomszédon” – hangzik kérdés nélkül. Az utcában nyüzsgés, talán a reggeli megrázó élményt beszélik meg az áram nélkül maradt lakók, vagy éppen a szociális tűzifát hordó önkormányzati traktort várják. „Estére már jó meleg lesz” - mondja egy középkorú nő, ölében egy alig 5 éves lurkóval.

- Önöknél is kikapcsolták az áramot?

- Nem, nem! Mi nem lopjuk, azért van a hosszabbító, mert a feltöltős villanyórát lecserélték, én meg a rosszra töltöttem fel az egyenleget, így most nincs áramom. Az e-on meg arra sem képes, hogy rendezze… A szembeszomszéd segített ki árammal… majd vele rendezem.

- Akkor itt nem is razziáztak?

- Dehogynem, csak nem itt, hanem az utca végén. Ott mindig gond van.

Ahogy haladok az utcán lefelé, úgy hagyom magam mögött az általam ismert és elfogadott modern világot. Merőben más környezetbe lépek. Visszafordulnék, de lábam akaratlanul visz az ismeretlenbe. Az aszfaltozott út szélén három kölyökkutya veszekszik egy kenyérhéjon, lejjebb egy 10 éves forma gyermek épp a közkútról engedi tele kék vödrét vízzel. Egy kerítésen ruhák száradnak, illetve inkább fagynak a mínusz hatfokos ködös levegőben. Lentebb egy ablakon libben a függönyként szolgáló pokróc, gyanakodva figyel egy szempár. Mire az utca végére érek, négy, háznak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető tákolmány látványa fogad.

Arra, hogy 2020-at írunk, csak a korszerű trafó és az utca végében beépített szennyvíz-átemelő kút emlékeztet. Egyébként Sára Sándor 1962-ben filmre vitt, Cigányok című lírai hangvételű dokumentumfilmje jut eszembe - líra nélkül. A film a Magyarországon élő romákról, az előítéletek és az ősi szokások összeütközéséről szól. 58 év alatt sokat változott hazánk és benne romák élete is. Viszont azt hiszem, hogy a Sára által láttatott putrik biztonságosabbak voltak, mint az előttem álló, illegálisan felhúzott építmények.

Alig ocsúdok a látványból, amikor kisvártatva mellem szegődik egy 30-as éveiben járó fiatalember. Hamar a lényegre tér. Nyolcan laknak ott, három felnőtt, a többi gyerek, az egyikük csak egyéves. Most mi lesz velük, hogy fognak világítani? A mécses az büdös.

Lopták az áramot, vagy nem? - kérdem óvatosan. Lopták, lopták, nemcsak ők, itt, ez a négy ház, most lekötötték őket. Ebből börtön lesz – jegyzi meg, majd beljebb invitál az egyik házhoz. Kérdezze őket.

Az udvaron két, 18. évét még be nem töltött, jó fizikumú fiatal srác éppen az önkormányzattól kapott akácfát fűrészeli. Elmondják, hogy minden évben így járnak. Rendszeres az ellenőrzés, ennek ellenére mindig visszakötik az áramot. "A szüleim is lopták az áramot, ők fentebb laknak. Amikor lebuktak, a szolgáltató több millió forintos behajtást kezdeményezett, azóta is nyögik a tartozást. Most már nem lopják az áramot, feltöltős villanyórájuk van, előre fizetnek."

- Ti miért nem így csináljátok?

- Itt nem köt szerződést az e-on

- Miért nem?

- Mert ez a négy ház engedély nélkül épült.

Közben csatlakozik hozzánk egy 40 év körüli nő, akinek az egyéves unokája a ház legfiatalabb lakója. Villany most nincs, de egy későbbi beszélgetőpartnerem megnyugtat, Jöjjön vissza délután: már lesz áram. Visszakötik a Tescós hosszítót.

Hátam mögött hagyva az elképzelhetetlent, egy rendezett portáról hatvanas éveiben járó ember szegődik mellém. Érdeklődve tekint rám, aztán meglepő őszinteséggel kezd mesélni. Az út elején élők jelentették fel az utca végén élőket. Elegük van, abból, hogy míg ők fizetnek a szolgáltatásért, más lopja az áramot, miközben mindannyian napszámból és különböző alkalmi munkákból élnek. "Nézze csak meg, kocsira van pénzük, az áramért meg nem fizetnek. Nem tanultak a régi esetből sem, amikor a gyermeküket mentőhelikopter vitte el, mert megégett".

- Mi történt akkor?

- Úgy tudom, hogy nekiesett az alkalmi fűtőtestnek

- Az hogy tud megégetni valakit?

- Alkalmi, azaz a lomosnál megvett villany főzőlapot szerelték a falra, annak esett neki a szegény gyerek. Még a bőre is ráragadt, úgy megégette.

- Akkor is lopták az áramot?

- Én úgy tudom, hogy igen, oda nem köt be az e-on.

Kékcsén egyébként régen óriási gondot okozott az illegális áramvételezés. Ezért a szolgáltató a Kossuth utcán különböző technikai eszközökkel próbálja elejét venni az áramlopásnak. Például úgy próbálják meggátolni, hogy felmásszanak az oszlopra, hogy szigetelt légvezeték-hálózatot építettek ki. Így az úgynevezett kampós technikát nem tudják használni, és újabban a lakások bemenő vezetéke előtt, már az oszlopnál mérik a fogyasztást. Az utca végén azonban közvetlenül a trafóról lopják az áramot, ami fokozottan veszélyes.

A település polgármester asszonya, Szekeres Katalin Éva éppen egy e-onos levelet bont ki, amikor belépek az irodájába.

- Igen, tudok róla, ismét voltak az e-on munkatársai ellenőrzésen a Kossuth utcában. Szinte tehetetlenek vagyunk az utca végén élő négy családdal. Nem értik meg: ez így nem mehet tovább. Azokon nem tudunk segíteni, akik nem akarják, hogy segítsünk nekik. A Kossuth utcában óriási gond volt régen az áramlopás, de sziszifuszi munkával, az e-onnal közösen sikerült normalizálni a helyzetet. Ma szinte minden ott lakó fizeti a számláját, nincs elmaradásuk sem. Az önkormányzat lakhatási támogatással is segíti az ott élőket. Most hordják a szociális száraz akác tűzifát. Bevezettük a csatornát, rá is kötöttek.

- De az e-on nem köti be az áramot abba a négy házba.

- Persze, hogy nem. Azt a négy építményt illegálisan húzták fel egy osztatlan közös tulajdonú mezőgazdasági területre. Vagyis nem létező ingatlanokról van szó.

- Az önkormányzat nem tud segíteni nekik?

- Amit lehet, megtettünk - többször egyeztettünk velük, de lakást nem ajánlunk nekik, ugyan is mindegyiknek van a tulajdonában egy-egy ingatlan. Csakhogy abban nem ők laknak, mivel 10-12 éve eladták. Bár nem hivatalosan, ugyanis azok szocpolházak voltak, amit papíron 10 évig nem lehetett eladni. Kéz között, pár százezer forintért mégis gazdát cseréltek. Mikor lejárt a moratórium, sokan az önkormányzat segítségével rendezték a tulajdonviszonyokat, normalizálni tudták az életüket.

A polgármesteri hivatalból kilépve a főutcán megszólítok egy arra járó idős nőt. Elmondja, hogy szerinte a romák sok esetben egymást kihasználva próbálnak meg boldogulni. Tudni véli, hogy van, aki a segítség gyanánt adott áramért háromszoros árat számít fel a bajba jutott szomszédnak. Ez igaz az egykori szocpolos házakkal való üzletelésre is. Sok esetben kibogozhatatlan viszonyok közt veszett el a tulajdonjog az egyébként is borzasztó minőségben felhúzott, ma más sok esetben bontásra ítélt házak esetében. A régi tulaj saját felelőtlen, csak a mának élő döntése miatt egy ördögi körbe kerül, ahonnan nincs kiút annak, aki nem tesz azért, hogy megszabaduljon a múlt hibás döntéseinek következményeitől.

Megkerestük a szolgáltatót

Kékcsén és a szomszédos Rétközberencsen végeztek célzott ellenőrzést, mivel mindkét településen illegális, ráadásul életveszélyes módszerrel lopták az áramot. Az ellenőrzés zavartalan elvégzését a rendőrség munkatársai biztosították – tájékoztat Varga Ivett regionális kommunikációs szakreferens

Mint írja, Kékcsén az elmúlt években azon a területen, ahol szabálytalan áramvételezést tapasztaltak, egy speciális műszaki megoldással tették lehetetlenné az áramlopást, úgynevezett oszlopfői mérőket telepítettek. Ezzel a korábban tapasztalt rákötéses, kampózós módszerű áramlopás lehetetlenné vált és meg is szűnt. Ugyanakkor azt tapasztalták, hogy egy újabb módon kezdődött áramlopás a környéken. Közvetlenül a területet ellátó középfeszültségű transzformátorra kötöttek rá életveszélyes módon. Ráadásul ezzel azoknak az ügyfeleinknek az áramszolgáltatását is veszélyeztetik, akik szerződésszerűen, törvényesen veszik igénybe az áramszolgáltatást. Ezeket a veszélyes rákötéseket a szakembereik a mai napon megszüntették.

Áramlopás felderítése estén a szabálytalan és veszélyes helyzet megszüntetését követően kötbért szabtak ki és / vagy feljelentést tettek. Azt, hogy mekkora lesz a követelésün, teljes egészében a jogszabályok határozzák meg. A beavatkozás típusa szerint a fizetendő kötbér egy lakossági fogyasztónál 10.000-től 2 millió forintig terjedhet. A mérő megrongálása esetén a mérő cseréjével kapcsolatos költségek a 20-100 ezer forintot is elérhetik. Az áramlopással kapcsolatban nemcsak közvetlenül anyagi kárról beszélhetünk, a hálózat illetéktelen megbontása, szerelése életveszélyes. A beavatkozást végző személyre és a lakást használóra is. Az illetéktelen beavatkozások miatt áramkimaradások, üzemzavarok is előfordulnak. Így a rendszert szabályosan használókat, illetve magát az áramellátás biztonságát is zavarják, veszélyeztetik.

Csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elmúlt két évben két gyermek halt meg áramütés következtében. Mind két esetnél illegálisan vételezték az áramot.

- FrissMédia -