A vádhatóság a nyomozás során megállapított tényállás alapján 14 évet kért Péterre – ha ő a vádirattal egyezően beismeri tettét. Az előkészítő ülésen a fiatalember azt mondta, hogy nem állt szándékában ölni.

Péter második gyermekként látta meg a napvilágot. Apja már a születésétől fogva ellenérzéseket táplált iránta, gyakorlatilag nem fogadta el sajátjaként a kisebbik fiát. Ez végül egy 20 éves rémálom kezdetét jelentette Péternek és édesanyjának, aki egyébként sürgősségi osztályon dolgozott nővérként. Az apa rendszeres alkoholfogyasztó volt, és ha ivott, agresszívvé, kötekedővé vált. Ilyenkor rendszeresen bántalmazta a feleségét és Pétert. Az erőszak végül odáig fajult, hogy Pétert még kisgyermek korában súlyosan összeverte. Az anya ekkor adta be a válókeresetet, de a bíróság ítélete szerint a közös vagyont megosztva maradtak közös házban. Végül a tragikus események előtt két évvel a rendőrök menekítettek ki anyát is, fiát az akkor már alkoholistának számító, a családot terrorizáló férfi karmai közül. Péter közel hat évig nem beszélt az apjával, közben kijárta az általános iskolát. Majd két év szakközépiskola jött, amikor is Péter megkóstolta a kábítószert. Majd rendszeres fogyasztójává vált az egyre keményebb drogoknak.

Nem kapott segítséget

Péter függőségét az édesanyja időben felfedezte, ám a kezelése és a csoportterápia hasztalannak mutatkoztak. Nem bírt a fiával, hiába kérlelte. Segíteni próbált neki, de hatékony segítséget nem igazán kapott az ellátórendszerből. Az anya kétségbeesetten küzdött a fiáért. Nővérként tudta: ha ez így megy tovább, a fiát a kábítószer áldozataként temetheti el hamarosan. Ekkor hívta fel a volt férjét, Péter apját – utolsó lehetőségként.

Ambivalencia a végtelenségig

Péter szerette az apját, ugyanakkor rettegett tőle, "Ha meg tudom, hogy drogozol, megöllek” - emlékszik vissza a telefonbeszélgetésre az édesanya. Péter így költözött be édesapja nyíregyházi lakásba, ahol sokan mások is éltek. Merthogy az apja utcán élőket is befogadott. Kapcsolatuk egy darabig normális volt, majd egyre sűrűbben jöttek a konfliktusok. Péter félelmében, vagy mert tényleg el akarta hagyni a kábítószereket, elkezdett tisztulni. Ennek ellenére - jellemzően az apa ittassága miatt - az agresszió mindennapossá vált, Péter ekkor határozta el, hogy visszaköltözik az édesanyjához. Ezt a tragédia előtti napon meg is beszélte vele. Még azon az estén Péter közölte az apjával, hogy hazaköltözik. Ekkor heves szóváltást követően az apa Pétert úgy ágyékon rúgta, hogy fiatalember, elvesztve minden kontrolját, bevizelt.

Egy 16 éves lány

Az apai házban lakott az anyjával egy 16 éves lány is. A lány élénk érdeklődést mutatott Péter iránt. Beszélgettek és kibontakozóban volt egy kapcsolat, amit a lány édesanyja nem ellenzett, Péter apja azonban annál inkább. Egyenesen megtiltotta Péternek a kapcsolatot. A miértekre a mai tárgyaláson meglehetősen megdöbbentő válasz hangzott el, ugyanis a bűnjelekből az olvasható ki, hogy Péter apja is „gyengéd” érzelmeket táplált a 16 éves lány iránt. Erről Péter csak a nyomozati iratokból szerzett tudomást. A tragikus eseményt közvetlenül egy számonkérés előzte meg. Péter azt hitte, az apja megtudta, hogy elszívott egy füves cigarettát. Az információ forrása az alkoholt egyáltalán nem megvető Sándor lehetett, aki szintén a házban lakott. A tragédia éjjelén Péter a nyíregyházi otthonában rátámadt az ott alvó Sándorra. A földre rántotta, két kézzel a nyakát megragadta és közben megöléssel fenyegette. Miután abbahagyta a fojtogatást, több alkalommal arcon ütötte a sértettet – részletezi a vádirat.

Péter a mai tárgyaláson azt mondta, hogy a konfliktust követően tisztázták a nézeteltérést és bocsánatot is kért. Sándor nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Egyébként a bíróság Sándort és annak édesanyját, akik kulcsfontosságú tanúk lennének az ügyben, nem találja.

A vádirat szerint Sándor segítségére sietett a vádlott édesapja, aki felszólította fiát a bántalmazás abbahagyására. (Péter szerint ekkor már nem volt semmilyen bántalmazás – a szerk.) Ekkor Péter őt is megtámadta, földre vitte, a mellkasára ült és több alkalommal megütötte, majd egy ruhafogassal fojtogatta. Ezután a konyhába ment, ahol magához vett két konyhakést és továbbra is megöléssel fenyegette az édesapját. Mikor az édesapa a fia után ment a konyhába, ő az egyik konyhakéssel megszúrta.

Péter azt mondja, mindezt félelmében, rettegve tette, apját többször felszólította, hogy hagyja őt békén. Állítása szerint el akart menni a lakásból, de az apja folyamatosan ment utána. A fiatalember fenyegetve érezte magát, saját bevallása szerint végső elkeseredésében, félelmében szúrt az apja felé. A vádlott édesapját kórházba szállították, azonban a szakszerű kórházi ellátás ellenére meghalt.

A tragédia előtt néhány héttel az apa életét egyébként a volt felesége mentette meg, amikor is az alkoholfogyasztás következtében kialakult belső vérzései közvetlen életveszélyt okoztak az alkoholistává váló apánál. Végül a kórházban sikeresen végrehajtott beavatkozásnak köszönhetően maradt életben akkor a későbbi áldozat.

Kegyetlen erőszaktevő

Péter a tárgyaláson felidéz egy, a tragikus események előtt pár héttel történt megdöbbentő ügyet, amikor is az apa kegyetlen dühkitörése brutális agresszióba fordult. Két kutya veszekedett, az apa ezt nem vette jó néven és egy fadarabbal agyonverte az egyiket a házban lakó kiskorú gyermeke előtt, majd Pétert kérte meg, hogy rakja zsákba a kutyát. A tetemet az apa ittasan vitte el kocsival - azonban a kutya egy hét után hazament.

Az ügy tárgyalása május 25-én további tanúk meghallgatásával folytatódik.

- FrissMédia -