A művésznő harmadszor jár Kisvárdán, önálló estjével másodszor kápráztatta el a közönségét. A kisváros első látásra szerelem - vallja be nekünk. Első alkalommal – szintén a fesztivál alkalmából – egy előadást hoztak Kisvárdára, a Fehér szarvas címmel, ami három éve versenyprogram volt. Ekkor ismerkedett meg Balogh Tiborral, a fesztivál művészeti tanácsadójával, aki felkérte 2018- ban egy önálló estre. A helyszín akkor is Coffee Tea Area volt.

Bernadett Kisvárdát, mint a művészet fellegvárát említette és úgy fogalmazott, hogy nem győzi magába szívni ezt az atmoszférát. Külön érdekesség, hogy a művésznő egyidős a kisvárdai fesztivállal, ez különös izgalmat ad neki, a sokszínűség, művészi párbeszéd, más művészetei iránti tisztelet, amit itt, Kisvárdán megtapasztalt.

A koncertjének helyt adó kávézóról azt mondta, hogy természetközeli kis sziget, így a most bemutatott repertoárját is a hely atmoszférájához igazította.

A programfüzet a művésznő zenés délutánjára Márai Sándor soraival invitálja egy könnyed kalandozásra a zene világába.

„A zene a legnagyobb kerítő, a legveszedelmesebb csábító. Az értelem szűkölni kezd, mikor zenét hall. A zene értelemellenes. Nem megérteni akar, mint az értelem, hanem szétáradni, feldúlni, lefegyverezni, elcsábítani, megérinti bennünk a titkosat és fájdalmasat, feltárja azt, amit oly gondosan rejtettünk magunk elől, minden eszközzel fegyelmeztünk olyan, mint a tavaszi vadvíz, feldúlja az értelem által aggályosan parcellázott, megművelt és megmunkált, szabályozott és fegyelmezett területeket. Ahová a zene kiárad, ott az értelem törvényei nem érvényesek többé."

És valóban, akik tegnap ott voltak, mindezt átélhették és magukkal vihették…