Kiemelte: az előző hétéves uniós fejlesztési időszakhoz képest 2014-2020-ban nem az utolsó pillanatban kell a pályázóknak kapkodva befejezni a projekteket.

Az államtitkár felidézte: a kormány 2017. március 31-ig teljesítette azt a vállalását, hogy a 2014-2020-as ciklus összes fejlesztési forrását meghirdeti, ez 546 pályázati konstrukció keretében, mintegy 9630 milliárd forint értékben megtörtént.

Tavaly a nyertes pályázóknak 2488 milliárd forintot kifizettek, többet a tervezettnél - tette hozzá.

A kormány 2,4 milliárd euró értékű számlát küldött ki Brüsszelbe tavaly év végéig, és ebből az Európai Bizottság 2,1 milliárd eurót át is utalt - mondta Csepreghy Nándor.

A kormányzat, illetve a projektmenedzsment és pályázatíró cégek közötti szerdai találkozó után rendezett sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor elmondta: 2010 óta a kormány új alapokra helyezte együttműködését a piaci szereplőkkel, ez több fórumon folyik.

Az államtitkár ismertette: a projektmenedzsment és pályázatíró szakma képviselőivel 2016 óta két-három havonta egyeztetnek a fejlesztéspolitika fontos ügyeiről. Féléves rendszerességgel találkozik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos elnöksége, illetve a kormány miniszteri, államtitkári szintű képviselete.

A kormány 2016-os döntése alapján az Országgyűlés minden ülésszakban vitanapot tart az uniós források felhasználásáról, az idei tavaszi ülésszakon is tervezik a vitanap megrendezését. A támogatások felhasználásáról negyedévente jelentés készül - mondta el.

Csepreghy Nándor hangsúlyozta: ma már biztos, hogy 2020 után is lesz közös fejlesztéspolitika az Európai Unióban, a legfontosabb kérdés, hogy milyen célok érdekében és milyen formában lehet a pénzekhez hozzájutni.

A magyar kormány álláspontja, hogy erősebb Európai Unióra van szükség, amihez a nemzetállamok megerősítése szükséges, ehhez hozzá kell rendelni az uniós fejlesztési forrásokat. Ezeknek a céloknak a rögzítése után lehet meghatározni a pályázati konstrukciókat, illetve a pénzügyi kereteket - fogalmazott az államtitkár.

Krisán László kedvezőnek értékelte, hogy a 2014-2020-as időszak uniós pályázatai megjelentek, a hangsúly már a megvalósításon van. A KAVOSZ - valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara - elnöke kitért arra is, hogy Budapest, illetve Közép-Magyarország a jelenlegi uniós pénzügyi ciklusban szűkösen jutott forrásokhoz.

Hozzátette: javaslatot tesznek arra, hogy ha uniós forrásból nem megy, akkor a hazai költségvetésből pótolják a kieső támogatásokat.

Krisán László indokoltnak nevezte a régiós határok átrajzolását is, hogy a fejlettebb Budapest miatt ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a Pest megyei kisebb települések.

Kérdésre válaszolva Csepreghy Nándor kifejtette: a kormány a magyar költségvetésből az uniós előírásoknál nagyobb arányban fizet ki előleget a pályázóknak, de ezt bármelyik tagállam megteheti saját kockázatára, ha stabil a költségvetése.

Az államtitkár elmondta: a pályázati úton lehívható uniós források mértéke összesen mintegy 9500 milliárd forint, Magyarország most 8200-8300 milliárd körül áll a lekötésekkel.

Csepreghy Nándor közölte azt is: a jövő héten egyeztetést tartanak, ahol konkrét megoldásokat javasolnak majd a fejlesztések költségnövekedése miatt felmerült nehézségekre. Példaként említette, hogy megoldás lehet az átütemezés vagy a projektek belső tartalmi átalakítása.

-MTI-

Fotó: FrissMédia