Juhos Gábor ebben az esztendőben úgy tervezte, hogy a trianoni palotától, a békediktátum aláírásának helyszínétől fut el Tordáig, ahol 1568-ban a világon először foglalták törvénybe a lelkiismeret- és vallásszabadságot. Sajnos a járványhelyzet miatt nem tudta ezt a tervét kivitelezni, ezért döntött úgy, hogy nekivág a mintegy 2020 kilométeres futásnak, hogy előreláthatólag ötven nap múlva visszaérkezzen a hűség városába.

Juhos június 28-án, a maratoni távok futásának 24. napján érkezett Kisvárdára, ahol csatlakoztak hozzá a kisvárdai futók, hogy együtt tegyék meg a mai etapra tervezett távot. Kisvárdán két helyszínen, a Szent László lovasszobornál és a Trianon emlékparkban álltak meg.

A Kisvárda kitérő a Tiszán levonuló árhullám miatt kialakult helyzet miatt iktatódott be, hiszen a tervek szerint a szőke folyón komppal keltek volna át. Hogy a kitűzött cél teljesüljön, módosították az útvonalat.

Kisvárdán rövid megemlékezésen Juhos elmondta, hogy a mostani futásával - csakúgy, mint számos korábbi futásával -, a trianoni határon kívül került magyarokra és az ő küzdelmükre kívánja felhívni a figyelmet. A futó nagykövet címet birtokló Juhos korábban már több alkalommal is futott. Székelyföldön azért is, hogy a magyarság autonómiájának fontosságára felhívja a figyelmet. 2015 szeptemberében több mint 550 km-t futott Temesvártól Szatmárnémetin át Kolozsvárig, hogy az 1989-es forradalom áldozataira emlékeztessen. Ez rendkívüli teljesítmény - nem csak az ember számára, hisz' Juhossal fut szeretett kutyája - bár ha ő elfárad - a hűséges négylábúja kocsival követi gazdáját, hogy később újult erővel csatlakozhasson hozzá.

Leleszi Tibor, Kisvárda város polgármestere Juhossal közösen gyújtotta meg az emlékezés gyertyáját a 100 évvel ezelőtti tragédia emlékére a Trianon 100 évfordulójára felállított sziklán, amint Wass Albert egyik legszebb versének egy sora olvasható: A kő marad.

Az eseményen Százvai László lelkész, a Kisvárda Református Egyházközösség nevében osztotta meg gondolatait Wass Albertet gondolatain keresztül.

A Bihar megyei Székelyhídon született Juhos Gábor neve már korábbról is ismert lehet, hiszen 1989-ben másodmagával gyalogolt el Budapestről Párizsba, hogy az erdélyi falurombolásról tájékoztassa a Nyugatot, illetve vállalásukkal tiltakozzanak a falurombolás ellen.