A háromnapos programsorozat hivatalos megnyitója szombat délután volt. Demecser Micro-térségi központját jelzi, hogy a színpadon alig fértek a körzetben lévő települések polgármesterei. Kölcsönös tisztelet és az összefogás, ami összefogja őket – fontosnak tartották, hogy át és megéljék a Demecser kínálta vendégszeretetet. A megnyitó során adták át a gasztronómia – főzőverseny – díjnyertes ételeinek, és az azokat elkészítőknek a díjakat. És itt álljunk meg egy picit...

Valódi kulináris élmény ért és nem is egy, hanem két étel kapcsán is. Az első a VIP-sátorban tört rám egy hamisíthatatlan toroskáposzta elfogyasztásakor. „Tejfölt kérsz rá?" Nem, nem! Nem rontom el vele! És milyen jól döntöttem. Az első falat ízlelésekor olyan, a nyolcvanas évek napkori disznóvágásakor, nagymamám által készített toroskáposzta ízvilága tört rám. Hihetetlen élmény volt a közel 40 éves emlék előretörése az ízlelőbimbóim által.

A másik, bár emlék nem kötődik hozzá, egy kedves ismerősöm invitálásra megkóstolt vadas ragú volt, ami nem véletlenül kapott díjat a gasztronómiai sokaságban. A gazdagon, de nem tolakodóan fűszerezett leves egy kísérlet eredménye volt, ami így bekerült a legjobb ételek sorába egyenesen az első helyre.

Elmondható, hogy a 15. Demecseri Káposztás Napok nem csak a plakátokon hirdette a gasztronómia sokszínűséget, hisz közel 40 díszes sátor biztonságában, az olykor eleredő esőtől rotyogtak az ételek, a valóban hagyományokra épülő technikákkal, fogásokkal.

Demecser a káposztás napokkal, a csaknem egy évszázada létrehozott káposztasavanyító gyárára emlékezik évek óta. Az első világháború idején, az akkori hadsereg és a hadifoglyok ellátására hozták létre a demecseri savanyítóüzemet, amely a környéken, a Rétközben termelt káposztát dolgozta fel. A savanyítóban 1916-ban indult meg a termelés, de az üzemet 1919-ben a megszálló román csapatok leszerelték, berendezéseit elvitték.

Később, 1922-ben indult újra a termelés, a Neumann-család alapította meg a Demecseri Ipartelepek Részvénytársaságot. Az üzemben 1923-tól burgonyakeményítőt gyártottak egészen 1980-ig, miközben szörpgyár, majd üdítőital-részleg létesült, ott készült a rendszerváltásig a Sztár üdítő, és az országban másodikként Demecserben palackozták a Coca Colát.