A tanúk elmondása szerint amikor megtörtént a brutális bántalmazás, káosz, félelem lett úrrá a kemecsei utca végén. A hideg éjszakába sikítások, jajveszékelések, és az áldozat kétségbeesett segítségkérése hasított bele. Az utca végén, mivel ott nincs közvilágítás, egy telefon halvány LED lámpájának a fényében próbált tájékozódni a segélyhívásra odaérkező rokon. Gabriella unokatestvére lassan haladt a hang irányába.

A rokon Gabriellát térdrerogyva, a kezeit maga elé tartva látta meg. Attilát tőle 2 méterre érzékelte. Akkor még Gabit nézte, majd amikor meghallotta a segítségre érkező nő hangját, hirtelen felénézett és gyakorlatilag azzal a mozdulattal, mint akit puskából lőttek ki, elrohant a támadó. A tanú ennyit látott Attilából. Azaz a mai tárgyaláson nem sikerült igazolni a sértett állítását, miszerint a bántalmazást követően Attilával még legalább három személy, köztük egy nő is ott volt.

A tanúk azt is elmondták, hogy Gabriella szinte önkívületi állapotban volt, nem értette, hogy mi történt vele. Valószínűleg a sokknak köszönhető, hogy a fiatal nőt a két tanú először lábra sem bírta állítani. "Olyan volt, mintha egy kétmázsás kő lett volna Gabin" - mondták. Ez olyankor fordulhat elő, amikor a bántalmazott szinte öntudatlan állapotban teljesen elhagyja magát.

A sértett új elemként tegnap azt mondta a bíróságon, hogy Attila egy alkalommal ki is rúgta a lábát alóla, majd közel 100 métert a földön vonszolta. Gabriella úgy ítélte meg, hogy támadója az emésztőgödörbe akarta dobni. Ezek új elemek voltak a sértett vallomásában, a nyomozás során ezekről nem tett említést.

A mai tanúk gyakorlatilag egyezően mondták el a történteket a nyomozás során tett vallomásokkal. Bár az idővonal pontosításra szorul, de végül sikerült lineárisan felállítani a történeti eseménysort. Az ügy szempontjából rendkívüli jelentőséggel bír, hogy ki hol volt és mikor hiszen a vádlott és a sértett elmondásában több, egymástól merőben más tényállítás van.

Az brutális bántalmazás február 5-én este nyolc óra után 10-15 perccel történhetett. Ekkor gyakorlatilag már sötét van. Az utca érintett szakaszán nem volt közvilágítás, gyakorlatilag csak a házakból kiszűrődő fény adott némi támpontot az arra járóknak. A tanúk elmondása szerint a tűzcsap és a betonkerítés közötti távon érzékelték Gabriella helyzetét. Egy mobiltelefonnal világítva, pár méter távolságra kellett lennie valakinek, hogy a sötétben lásson valamit. Semmi esetre sem több tíz méterre. Gabriella szemgolyóját az utcával szemben a tűzcsappal egyenes vonal mentén, körülbelül 20, az utolsó betonoszloptól körülbelül 30 méterre találták meg, a szántásnál.

A tanúk elmondása alapján az feltételezhető, hogy az utca végén, azzal szemben történt a bántalmazás. Gabriella onnan próbált meg csúszva a hang irányába menekülni.

A tanúk mai vallomásai egybevágnak az eset napját követő, kora reggel rögzített riportokkal. Cikkünk fotói is akkor készültek.

Mint írtuk, hatalmas a tét a vádlott részéről, hiszen minősített emberölés kísérletével vádolja az ügyész. Amennyiben minden kétséget kizáróan igazolódik a vád, Gy. Attila élete végéig börtönben maradhat. Azonban a terhelt következetesen tagadja, hogy meg akarta ölni volt élettársát. A bántalmazást és a szemek kinyomását elismerte.

Tegnap a terhelt ezért bocsánatot is kért a sértettől. Gabriella annyit mondott, hogy egy gyilkosnak nem bocsát meg. Nem a kezét törte el.

Egyébként a maradandó fogyatékosságot okozó súlyos testi sértés maximálisan kiszabható büntetése öt év, ha a szakértő azt mondja, hogy közvetlen életveszélyben volt a sértett, akkor nyolc év a büntetési plafon. Különös erőszakos visszaesőként 10 év körül kaphat, ha nem igazolódik az emberölés szándéka. Figyelembe véve a nem jogerősen kiszabott hat év fegyházat, a terhelt jó pár évet tölthet még börtönben, mire szabadulhat.