Sao Paulo érzelmes verseny volt számodra. Talán ott és akkor tudatosulhatott benned, hogy valóban abbahagyod a versenyzést az F1-ben. Boldog vagy szomorú voltál – vagy valahol a kettő között?

Felipe Massa: Inkább a kettő között. Határozottan örülök a döntésemnek, de közben annak is tudatában vagyok, hogy talán hiányozni fog valami. Szeretek vezetni, de arról is meg vagyok győződve, hogy ez a helyes lépés. Készen állok az életem következő fejezetére.

Még egy futam, és Felipe Massa számára nem lesz tovább a Forma–1-ben. Hogy fogod érezni magad hétfőn, az abu-dzabi verseny után?

Massa: Felszabadultan. Biztosan fognak hiányozni dolgok, de az is biztos, hogy ugyanennyi dolog lesz, ami nem hiányzik majd. A versenyzés, a küzdelem hiányozni fog. Ha ilyen sokáig veszel részt a világbajnoki küzdelemben, ez megszokottá válik. És miután otthagyod, biztosan űrt hagy maga után. Ezt más dolgokkal szeretném majd betölteni.

Visszatekintve elmondható, számos világbajnok ellen megméretted magad: Michael Schumacher, Jacques Villeneuve, Fernando Alonso, Kimi Räikkönen, Jenson Button, Sebastian Vettel, Lewis Hamilton – és közülük sokan a csapattársaid is voltak…

Massa: Épp erről beszélek, amikor azt mondom, hiányozni fog a küzdelem, a legjobbak elleni megméretés. És az is hiányozni fog, hogy már nem vehetek részt az F1-es technológia fejlődésében, nem kell minden szabályváltozáshoz alkalmazkodnia az érzékeimnek. De készen állok arra, hogy magam mögött hagyjam mindezt.

És mik azok, amiket biztosan nem fogsz hiányolni?

Massa: Például a szimulátoros munkát. És a sok utazást. Ne értsenek félre, szeretek utazni, de mostanság egyszerűen már túl sok belőle. És pár apróságot is, amiket viszont nem árulok el! (nevet) Büszke vagyok a döntésemre, még úgy is, hogy amikor visszasétáltam a boxutcába Sao Paulóban, majdnem megrendültem. A szurkolók jelzései abban a pillanatban bizsergető érzést jelentettek számomra – büszke voltam a pályafutásomra.

Felipe Massa (Fotó: xpbimages.com)

És mi a helyzet a vidámsággal? Talán a legjobb éveidet töltötted az F1-ben, fiatal voltál, sikeres, sokat kerestél. Milyen vidám pillanatok jutnak az eszedbe? Például Michaellel?

Massa: Igen, Michael nagyon szórakoztató volt. A legjobb dolgok a Ferrari téli eseményein történtek a Madonna di Campiglióban, ahol „szakmai mulatozáson” vettünk részt. „Fánkoztunk” az autókkal a hóban, és egy üveg vodkával a kabátunk alatt mentünk a hegyoldalra – csak hogy melegen tartson…

És Kimi Räikkönennel? Ő a paddock egyik legmókásabb embere – még ha nem is mindig akar az lenni. Van róla is valamilyen anekdotád?

Massa: Nos, őszintén szólva Kimivel dolgozni néha kicsit nehéz volt, mert nem igazán szeretett beszélni! (nevet) Néha még egy egyszerű „Helló!” vagy „Jó reggelt!” is sok volt tőle. De ha más helyzetben futsz össze vele, akkor teljesen más: be nem áll a szája, és nagyon szórakoztató. Meg kell mondjam, ő és én szinte minden téren teljesen különbözünk, de nagyon sportszerű, és ez összekötött minket. Kicsit olyan volt vele, mint Valtterivel. Még úgy is, hogy Valtteri egy kicsit azért többet beszél Kiminél! De hasonló a mentalitásuk, és nála is megvan a sportszerűség, a tisztelet.

Ez úgy hangzik, mintha mindig kedves lettél volna a csapattársaiddal. Így van?

Massa: Személyes szinten igen. De természetesen ami a szakmát illeti, ott a versengés. Van, hogy nem vagy elégedett, mert lemaradsz. Ilyenkor megpróbálsz jobb lenni, mint az ellenfeled, és így a rivalizálás kerül előtérbe – bár az én pályafutásom során ez mindig egészséges szinten maradt.

Kihez kerültél a legközelebb a garázs másik oldalán?

Massa: Michaelhez. Ő több tekintetben is a mesterem volt. Őt is mindig le akartam győzni, de mindig is egyfajta példaképként tekintettem rá. Mintha azt mondanám: „Olyan akarok lenni, mint te!” Talán ő is úgy tekintett rám, mint egy fiatal fickóra, akinek segíteni akar. Vele teljesen más volt a kapcsolatom, mint a többi csapattársammal. Talán ezért is döntöttem úgy, hogy Monzában jelentem be a visszavonulásomat. Ennek megvan a története. Kiminek már két évvel az előtt szerződése volt a Ferrarival, hogy valójában ott versenyzett volna. És nekem csak az biztosíthatott lehetőséget a maradásra, ha Michael visszavonul. És megtette, 2006-ban Monzában. Talán kicsit fáradt volt, de talán arra is gondolt, hogy „Felipe jó munkát végez, adok neki egy esélyt a maradásra”. Nem tudom, de ezért jelentettem be én is Monzában – tíz évvel később.

Felipe Massa és Claire Williams a brazil visszavonulásának bejelentésekor Monzában (Fotó: xpbimages.com)

Emlékszel még arra, mikor váltál naiv, fiatal versenyzőből, aki mosolyogva és vidáman érkezett meg az F1-be, egy többet bíró, a csapatával, a csapattársaival és a médiával is bizalmatlanabb versenyzővé?

Massa: Visszatekintve elmondhatom, a médiával mindig elég nyitott voltam. Kicsit óvatos voltam, amikor a Ferrarinál versenyeztem, mert ott sok mindent mondtak arról, mit kell nyilatkoznunk – és ezt sosem szerettem. De tagja voltam a csapatnak, ezért tiszteletben tartottam ezeket az utasításokat.

Ha visszatekintesz az elmúlt tizenöt évedre az F1-ben, voltak olyan időszakok, amikor nem érezted jól magad?

Massa: Talán az utolsó évemben a Ferrarinál. Fáradt voltam és motiválatlan. Abban a helyzetben úgy gondoltam: „Talán túlságosan kedves vagyok.” Tudom, hogy ezért az élet más területein megkapom a kompenzációt, de az F1-ben nem feltétlenül. Talán kihagytam olyan lehetőségeket, amelyeknél ebben a sportágban agresszívnek kell lennie az embernek. De akkor én nem is lettem volna már önmagam. És határozottan nem voltam soha egy Dr. Jekyll és Mr. Hyde típusú ember! (nevet)

És mi lesz a következő lépés Felipe Massa életében?

Massa: Van pár ötletem, de még nem mondhatok erről semmit. Annyit elárulhatok, hogy még semmi sincs eldöntve. Szeretnék olyasvalamit felépíteni, aminek az értéke időtálló. Biztos, hogy fogok még versenyezni, de ez csak egy része egy nagyobb tervnek.

Forrás: m4sport.hu