Varga Mihály ezek között elsősorban a vállalkozásokat érintő, a szociális hozzájárulási adó és a kiva csökkentését, az adóelőleg-feltöltés kötelezettség eltörlését, a munkásszállás-építési programot, az öntözött mezőgazdasági területek nagyságának kibővítését, illetve a vállalkozások hitelhez jutásának könnyítését említette.

A magyar gazdaság eredményeit meg akarjuk védeni, emellett növelni kell a teljesítményét is - rögzítette a pénzügyminiszter.

A rendelkezésre álló és a következő uniós ciklusú forrásokról szólva elmondta: a korábbi 16 százalék helyett a kormány 60 százalék felett költ a gazdaságfejlesztési programokra. 2014 és 2020 között több mint 12 ezer milliárd forintnyi uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére, mely összeget tíz operatív program keretében lehet felhasználni. A pénzügyminiszter szerint az egyik legnagyobb és legösszetettebb kiírás, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon (Ginop) belül 17 600 pályázat kapott támogatást összesen 2530 milliárd forint értékben.

Az a cél, hogy a most megnyíló következő fejlesztési időszakban is folytatódjanak ezek a pályázatok, már látjuk azt, hol és hogyan lehet például kiszélesíteni a pályázati kiírásokat, vagy éppen feladni egyes korábbi feltételeket - hangsúlyozta Varga Mihály.

A pénzügyminiszter a karcagi székhelyű vállalkozás eddig elért eredményeit méltatva elmondta, az AgroSprint Zrt. történetével és ötleteivel példát ad arra, miként lehet egy kisvállalkozásból 35 országba exportáló vállalattá nőni, a fejlesztések révén emelni a termelékenységet és a termékek minőségét, illetve helytállni a nemzetközi piacon.

Dr. Simon Miklós, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője az üzemátadáson úgy fogalmazott, hogy a 2. 2 milliárd forintból a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon (Ginop) keretében megvalósult üzemfejlesztéshez a cég jelentős önerőt, mintegy 1. 3 milliárd forintot fordított. Az állam a GINOP program keretében összesen 750 millió forintot vissza nem térítendő támogatást nyújtott.

A cég a beruházás révén 50 százalékkal, 9 800 tonnáról 15 ezer tonnára növelte a feldolgozókapacitását - tette hozzá a képviselő. A társaság új üzemcsarnok, tároló helyiségek építésével és technológiai fejlesztésekkel a gyorsfagyasztott csemegekukorica-előállítás feldolgozási munkafázisát fejlesztette - tette hozzá.

Fülöp Gábor, a társaság alapító-tulajdonosa beszédében elmondta, a családi tulajdonban lévő vállalkozás első gyárát, egy gyorsfagyasztó hűtőüzemet a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Karcagon építette fel, majd leányvállalatot alapított Romániában, 2008-ban pedig tulajdonosa lett a nyírlugosi fagyasztóüzemnek, ezzel bővítve feldolgozási és raktározási kapacitását.

Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár az ünnepségen elmondta, Magyarország jelenleg Európa legnagyobb csemegekukorica termesztője, így a termény globális piacának egyik legfontosabb szereplőjévé vált. Évente több mint 36 ezer hektáron több mint félmillió tonna csemegekukorica terem az országban, amivel Oroszországot, Franciaországot és Lengyelországot is megelőzzük, globális szinten pedig csak Kína és az Egyesült Államok termel többet ebből a zöldségből - tette hozzá a helyettes államtitkár.

Az Európa legnagyobb gyorsfagyasztott csemegekukorica exportőrének és gyártójának számító AgroSprint Zrt. honlapja szerint a társaságnak Magyarországon tíz, Romániában pedig öt egysége működik. A nyilvános cégadatok szerint a tavaly átlagosan 219 embert foglalkoztató cég nettó árbevétele 2018-ban 11 milliárd 394 millió forint volt, adózott eredménye pedig elérte a 969 millió forintot.