A nyári időszámítás Európában egységesen elfogadott rendszer, amelyben a helyi időhöz képest egy órával előreállítjuk az órákat. A normál, téli időszámításkor ehhez térünk vissza március utolsó vasárnapjáig.

A módszer azon alapul, hogy a lakosság szokásos ébrenléti ideje - a reggel hét és este tíz óra közötti időszak - minél inkább egybeessen a természetes világosság idejével, így ugyanis villamos energiát lehet megtakarítani. A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.-nek az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az óraátállítással évente egy közepes méretű magyar város teljes fogyasztásának megfelelő villamos energiát spórolunk meg. Az 1980 óta működő rendszer segítségével eddig csaknem 4000 gigawattóra (Gwh) a becsülhető energiamegtakarítás, amely az ország majdnem ötheti átlagfogyasztásával egyenlő. Adataik szerint 2017-ben 80 GWh megtakarítás keletkezett az óraátállításból.

Egy óra eltolódás is képes megzavarni a bioritmust, főként a kisgyerekek és a 65 év felettiek esetében. Néhány nappal az óraállítás előtt már javíthat a helyzeten, ha az új idő szerint fekszünk le. A téli-nyári időátállítás miatt a szervezet belső órája kieshet a ritmusból, ami koncentrációs és alvási zavarokhoz, illetve fáradtsághoz vezethet, de nem mindenkinél. Az emberek ezt az alvás és ébrenlét egyéni ciklusának megfelelően különbözőképpen élik meg. Az állandó alváshiány miatt romlik a hosszú távú memória, szorongást okoz, elhízáshoz vezet, magasabb lesz a vérnyomás és gyengül az immunrendszer. A téli időszámítás ugyan közelebb áll a csillagászati időhöz, de már kevésbé illeszkedik az életmódunkhoz. Sokan kifejezetten azért ellenzik az óraátállítást, mert a téli időszámítás szerint a nyáron megszokotthoz képest még hamarabb sötétedik délután, így a hosszú téli estéken passzívabbnak, lehangoltabbnak érezzük magunkat. A biológiai óránk szempontjából éppen a téli időszámítás lenne az ideálisabb. Amikor tavasszal elveszítünk egy órát a nyári időszámításnál, többen mennek orvoshoz, több a baleset, az öngyilkosság és az alvásprobléma is - írja az alon.hu.

Az óraátállításról tartott EU-s konzultáció azzal az eredménnyel zárult, hogy eltörlik az évenkénti kétszeri óraátállítást, azaz megszűnik a téli és nyári időszámítás kettőssége. Erről az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker számolt be a német köztévének. Azt, hogy téli vagy nyári időszámításra állnak át, a tagországok maguk dönthetik el. Mindkettőnek megvan a maga előnye és hátránya isA kérdés a közvéleményt is megosztja, több fórumon is éles viták folynak a téli-nyári időszámítás közötti választásról. Abban azonban mégis nagy a konszenzus, hogy az óráit szinte senki nem szereti állítgatni, így egy sokak által feleslegesnek tartott lépéstől szabadulhatunk meg.