Gabriella közel két évig volt bántalmazója hatása alatt. A szakértő szerint Gabriella lelki állapota megfelelt a Stockholm-szindrómának, ami végül a nő megvakításhoz vezetett.

Ma a Nyíregyházi Törvényszéken, dr. Bartha Andrea tanácsvezető bíró folytatta a kemecsei brutális nőbántalmazás ügyének bizonyítási eljárását. Az ügyben ritka, de nem egyedi, hogy a sértettet is vizsgálatok alá vonják. Esetünkben az igazságügyi orvosszakértői vizsgálat persze evidens, hiszen a sérülések mikéntjére, a maradandó fogyatékosságra vonatkozóan csak orvos tud adekvát válaszokat adni.

Azonban az igazságügyi pszichológus szakértő jellemzően bűnelkövetőket vizsgál, milyen gondolatok, érzelmek, viselkedésmódok ösztönözhették a bűntett elkövetésére. Ebben az esetben szintén a nyomozó hatóság és a bíróság által megalkotott kérdések mentén készíti el a szakvéleményt. Viszonylag ritka, hogy az ügy sértettjére vonatkozóan is merülnek fel kérdések. A kemecsei eset kapcsán már a nyomozás során szükségessé vált a sértett viszgálata is.

A nyomozók nem értették, hogy a bántalmazott nő miért vonta vissza sorozatosan a feljelentéseket, tanúvallomásokat, miért kötődött ennyire a sértett ahhoz a férfihoz, aki számos alkalommal bántalmazta őt.

A miértekre Szöllősi Heléna igazságügyi pszichológus szakértő adta meg a választ: Gabriella a Stockholm-szindróma tünetegyüttesnek megfelelő állapotban volt.

Ezeknek a kívülálló számára érthetetlen cselekedeteknek egyetlen mozgatórugója van: az áldozat megpróbál mindent megtenni, hogy túlélje az életére veszélyes helyzetet, így ösztönösen, tudattalanul úgy viselkedik, hogy bántalmazója ne akarja elvenni az életét. Engedelmeskedik mindenben, támogatja az erőszaktevőt, keresi benne a jót, a szeretnivalót, hálás neki minden napért, amit életben tölthet. Rettegésben tartott, gyakran bántalmazott nőknél figyelték meg, hogy felmentik a férjüket az erőszakos magatartás alól, és az utolsó pillanatig azt gondolják, hogy szerelmük erejével meg tudják oldani a problémát.

Traumás kötődés

Gabriella személyiségéből fakadóan sérülékeny volt. Ez a párválasztásnál is visszaköszönő probléma volt. Szeretetre, megértésre vágyott és ha azt tapasztalta, hogy - mégha látszólag is-, de megkapja, ahhoz ragaszkodott. Ezt használta ki a vádlott, Gy. Attila.

A cselekmény kíméletlen, kegyelmet nem ismerő, durván embertelen, brutális kivitelezése összerendezett, integrált, összehangolt akarati funkciókat igazol - vagyis beszámítható, nincs olyan elme, illetve pszichés zavar, ami a büntethetőséget kizárná. Bár a vádlott arra hivatkozik, hogy nem emlékszik a történtekre, ez csak a következménye lehet a tettének.

A vádlott - bár ő ezt vitatja -, agresszív hajlamú, amely agresszió sok esetben önmaga ellen vetül ki. Orvosi adatok vannak arra vonatkozóan, hogy több esetben szuicid cselekményt követett el. Azonban a vádlott nem csak önmagával, hanem másokkal szemben is agresszív. A Heteroaggresszivitásnak nevezzük mindazokat az agresszív viselkedéseket, amelyek mások felé irányulnak. Ez magában foglalja a fizikai támadásokat, a névhívást (sértések, ugratás, megfélemlítés vagy homofób vagy rasszista megjegyzések a verbális visszaélés formái- a szerk) vagy a másik ember bántalmazásának finomabb módjait.

Gabriella pszichológiai válasza a bántalmazásra

Attila és Gabriella egy közösségi oldal felületén ismerkedtek meg. 2-3 nap elteltével a nő a férfihoz költözött. Az akkor kétéves gyermekét jellemzően a nagymama nevelte. Bár arról már akkor is voltak információk, hogy a hencidai férfi meglehetősen furán kezeli a társas kapcsolatait, gyakorlatilag tárgyként kezeli a nőt. Így esett, hogy 2016 nyarán egy szintén Szabolcs megyei településről elrabolt egy 16 éves lányt. A hencidai bűnlajstroma ezzel nem ért véget, hiszen 2011-ben a Berettyóújfalui Városi Bíróság súlyos testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte, majd 2017-ben a Debreceni Járásbíróság visszaesőként, felfegyverkezve elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette miatt szintén végrehajtandó börtönbüntetésre és közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. A férfi a rá rótt büntetéseket letöltötte.

2020 júliusától élettársi kapcsolatban élt a kemecsei nő a később őt megvakító férfival annak hencidai lakásában. 2020. december 13-14-én a kemecsei nő fejét, testét több alkalommal ököllel és tenyérrel megütötte, illetve megrúgta a későbbi vádlott. A kemecsei nő a bántalmazások miatt telefonon értesítette a nagybátyját és kérte tőle, hogy vigye őt haza Hencidáról Kemecsén található lakóházába.

A 2021 decemberi események 2021 februárjában megismétlődnek. Ekkor a hencidai 36 éves férfi kényszerítette a kemecsei nőt, hogy menjen vele Hencidára. A férfi kést is bevetett akarata érvényesítése érdekében. A nőtől elvette a telefont, korlátozta a személyes szabadságában. Végül a nőnek sikerült megszöknie. Ebből az ügyből is feljelentés született, a férfit kommandósok fogták el, majd elkezdődött az elszámoltatása. A nő ismét megbocsátott neki, nem tett terhelő vallomást, sőt, egyes esetekben tagadta, hogy őt bántalmazta a hencidai.

Végül a 2022 februárját megelőző két ügyet egyesítették, nem jogerősen Gy. Attilát elítélték. A mostani ügyben az ügyész életfogytig tartó szabadságvesztést indítványozott minősített emberölés kísérlete miatt, mint többszörös erőszakos visszaesővel szemben.

A Bíróságnak azt kell minden kétséget kizáróan bizonyítania, hogy a terhelt valóban meg akarta-e ölni Gabriellát. Ha ezt nem sikerül bizonyítani, akkor maradandó fogyatékosságot okozó súlyos testi sértés állhat meg, azonban itt is felmerülhet több minősítő körülmény.

Az ügy tárgyalása szeptemberben az igazságügyi orvosszakértővel, valamint tanúk meghallgatásával folytatódik. Ítélethirdetés őszre várható.