A vádirati tényállás szerint V.A.L. tavaly, július 18-án 23 óra körüli időben hat különböző helyen tüzet gyújtott a felújítás alatt álló és műemlékvédelem hatálya alatt lévő kisvárdai vár alagsorában. Ezután felment az épület régi tornyába, ahol gyúlékony anyagot öntött szét és meggyújtotta azt. Ezt követően a tetőn is megpróbált tüzet gyújtani, de ott nem járt sikerrel.

A tűz pusztítása miatt három sértettnek is kára keletkezett, ugyanis az épület a Magyar Állam tulajdonában áll, és az államnak közel 20 millió forint kára lett. A felújítást végző fővállalkozó építési anyagaiban 12 millió forint kár, míg a gépészeti munkákat végző alvállalkozója berendezéseiben közel 35 millió forint kár keletkezett. A tüzet a kiérkező tűzoltók oltották el.

A terhelt a bűncselekmény elkövetését a nyomozás során beismerte. Tettét azzal indokolta, hogy magánéleti gondjai miatt az életét értelmetlennek érezte, rendszeresen fogyasztott alkoholt, a bűncselekményt is ittas állapotban követte el. Telefonjával videófelvételeket is készített a tűzgyújtásról, amelyeket önként megmutatott a rendőröknek.

A vádirati tényállás szerint a minősítés jelentős értékre elkövetett rongálás, mivel a három sértettnek okozott kár nem vonódik össze, ezért beszélhetünk három rendbeli rongálásról. Büntetési tétele 1-5 évig terjedő szabadságvesztés lehet, melynek középmértéke 3 év.

Csakhogy a helyszínen eljáró rendőrök jelentésében van egy pont, ami a bíró szerint egy súlyosabb bűncselekmény elkövetését is feltételezheti. Ez pediglen a közveszélyokozás bűntettének kísérlete. Dr. Gégényné dr. Utasy Judit bíró emiatt átminősítette az ügyet közveszélyokozás bűntettének kísérletére, megtartva a rongálás vádbéli tényállást.

BTK. 322 paragrafus egy bekezdése szerint, aki anyag vagy energia pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, vagy a közveszély elhárítását, illetve következményeinek enyhítését akadályozza, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Mivel a bíró szerint akár két vádpontban is kimondható a bűnösség, ezért ismételten előkészítő ülést kell tartania a bíróságnak az új fejlemény miatt.

A védelem és a vádlott ennek tudatában kérte a halasztást, amelynek a bíró helyt adott. Folytatás ez év szeptemberében várható, ami a vádlott nyilatkozatától függően akár tárgyalással is folytatható.

Fontos megjegyezni, hogy az orvosszakértői vélemény alapján, a kóros elmeállapotú vádlott büntetése korlátlanul enyhíthető.

A három sértett közül a Magyar Állam az előkészítő ülés napjáig nem jelentett be kártérítési igényt, így elképzelhető, hogy más egyéb úton kívánja intézni a kártérítést. Információink szerint, mivel a károkozó rendőrkézre került és a nyomozás során beismerte tettét, így a biztosító sem akar fizetni. Emiatt a tetemes kár megtérülésére kicsi az esély. A fiatal férfi összbüntetésül akár 12 év börtönt is kaphat.