Az önkormányzati képviselő-testületi ülésen, mint írtuk előző cikkünkben, nyolc igen, két nem és egy tartózkodás mellett elfogadta a város idei költségvetését, 10 milliárd 41 millió forintos főösszeggel.

Egész pontosan, „az önkormányzat összes bevételi és kiadási előirányzata 10.041.730.278 forint főösszegben került megtervezésre.”

Jelentős bevétel származik az iparűzési adóból, ami a büdzsé bevételi oldalát egymilliárd forinttal emeli meg, vagyis a 2019-es pénzügyi évben az egy főre jutó ilyen típusú adóbevétel országosan is igen magasnak mondható, eléri a 39 ezer 605 forintot.

Több, mint 17 ezren élnek Kisvárdán a 2018 januári adatok szerint, - bár minimálisan, de a 2017-es év azonos időszakához képest 151 fővel kevesebben, - ugyanakkor ez a központi költségvetési források összegében nem jelentkezik, mivel a normatív támogatások az új támogatási elemek megjelenésével kompenzálódik. Ilyen új elem, ami 2018 októberétől jelent meg, a módosított 2018-s költségvetésben például: az egyes szociális és gyermekjóléti feladatok ellátásra biztosított plusz forrás, ami több, mint 36 millió forintot jelent.

Kisvárda önkormányzata 2019-ben több, mint 323 millió forintot fordít szociális és gyermekjóléti feladatok ellátásra, ami jelentős, mintegy 33 millió forintos növekedés 2018-hoz képest, miközben a gyermeklétszám számottevően nem növekedett.

Nem emeltek adót és új adónem sem lép érvénybe

A helyi adóból származó bevételeinket adóemeléssel a városlakók teherbíró képessége miatt nem tudjuk emelni, ezért 2018 decemberében adómérték emelésre, ill. új adónem bevezetésére nem került sor – olvasható az elfogadott költségvetési rendeletben.

Új múzeum Kisvárdán

A költségvetésben jelentős fejlesztések is szerepelnek, mint például egy új múzeum és tájház építése közel 2 milliárd forintos költséggel, illetve új beruházásként került megtervezésre az Élhető környezet megteremtése Kisvárdán, a zöldfelületek és közösségi terek megújításával csaknem 800 millió forintos költséggel.

Kiemelten fontos a kultúra támogatása

Kisvárda város költségvetésben csaknem 55 millió forint főösszegben szerepel a város kulturális tevékenységének támogatása. Egyéb működési célú támogatások tartalmazzák a versenysport és utánpótlás-nevelés, szabadidősport kiadásait, amire az előirányzat szerint a város 6 millió forintot költ; a közművelődési tevékenység támogatását 4 millió; a civil szervezeteknek 2,8; a gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok keretében a Bursa ösztöndíj támogatására 3 millió 780 ezer forintot fordít az önkormányzat.

A városgazdálkodásra több, mint egymilliárd 200 millió forintot fordít a város 2019-ben. Ezen a soron olyan tételek szerepelnek, mint például a belterületi utak, kerékpárutak vagy a közvilágítás üzemeltetése, és további szakfeladatok ellátása mintegy 100 millió forintot visz el a költségvetésből.

Közétkeztetésre 224 millió forint jut

Az óvodai, iskolai és köznevelési intézményben tanulók étkeztetésének biztosítására kiadási oldalon 224 millió forint a tervezet, míg bevételi oldalon csak 99 millió forinttal számol az önkormányzat, így jelentős költségvetési támogatást nyújt az önkormányzat, melynek összege meghaladja a 125 millió forintot.

A szünetben sem éheznek a gyermekek

Szünidei gyermekétkeztetésre csaknem hatmillió forintot irányzott elő Kisvárda önkormányzata az előző évi igénybevételi adatok alapján.

Jelentős kiadás a közfoglalkoztatás

Az önkormányzati kiadások egyik legmeghatározóbb elemét a közfoglalkoztatás adja, melynek kiadási és bevételi előirányzatát a várható pályázati feltételekkel tervezték. A hagyományos hosszabb idejű közfoglalkoztatást csaknem 153 millió forint bevétellel számolták, míg a kiadás oldalon közel 4 millió forinttal többel, ami 126 fő átlag létszám foglakoztatását teszi lehetővé. A minta programra épülő start munkát 167 millió forintos forrás mellett, 184 millió forint kiadással kalkulálta az önkormányzat, ami újabb 113 fő foglakoztatását teszi lehetővé. Ennél a programnál az önerő mértéke több, mint 20 millió forint.

Megfontolt gazdálkodás kell

Az idei év költségvetési előirányzatait a forráshiány nélküli tervezés miatt szorosan be kell tartani, „újabb feladatok, kötelezettségek csak a forrás megjelölése és megléte esetén vállalhatók."

A tervezett költségvetési előirányzat tarthatósága, és a likviditás megtartása érdekében továbbra is megfontolt gazdálkodásnak kell jellemeznie egész éves munkánkat – áll a már elfogadott költségvetési határozat végén.