A szlovák–magyar–ukrán hármas határ közelében a Magyar Közösség Pártja, a Csemadok, a Köz-Ért Polgári Körök, a Via Nova – Új Út, valamint a Via Nova Baráti Körök szervezésében került sor a tiltakozó nagygyűlésre. Szlovákiában a 80-as és a 90-es években történtek próbálkozások az anyanyelvi oktatás megszüntetésére. Ezért tartja fontosnak a felvidéki magyar közösség, hogy egységesen fellépjen az ehhez hasonló kezdeményezések ellen – hangsúlyozta Samu István, Magyar Közösség Pártja országos elnökségének tagja.

„Nekünk kötelességünk megmozdulni ez ügyben, jelezni nemcsak a kárpátaljai magyarok felé szolidaritásunkat, illetve azt, tudjuk, milyen veszélyt jelent, ha eltörlik az anyanyelvi oktatást, hanem a saját mindenkori kormányunk felé is, hogy ha hasonló akár csak megfordul a fejükben, akkor tudják, valószínűleg polgári engedetlenséghez fogunk nyúlni” – fogalmazott Samu István.

„Rendkívül sajnálatos és nekünk, felvidéki magyaroknak akár veszélyes is lehet, hogy a szlovák kormány eddig nem ítélte el az ukrán oktatási törvényt és nem tette ezt meg a Most-Híd vegyes párt sem, amely pedig magyar szavazatoknak is köszönheti parlamentbe és kormányba kerülését" - jelentette ki Samu István.

(Fotó: Frissmédia/Ésik Árpád)

Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát, s a jelenlegi 22-ről 9-re csökkentve a tantárgyak számát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. A törvény éles vitát váltott ki belföldön, de több ország – köztük Magyarország, Románia, Lengyelország és Oroszország is – tiltakozott a nemzetiségek anyanyelven történő oktatásának visszaszorítása ellen.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke beszédében megköszönte a kárpátaljai magyarság melletti kiállást és azt hangoztatta, hogy nem adják fel a küzdelmet. Rámutatott, a KMKSZ és a történelmi egyházak korábban is figyelmeztettek erre a veszélyre, s ennek kapcsán 65 ezer aláírást is összegyűjtöttek. „Most pedig, miután a törvény elfogadásra került és életbe lépett, az alkotmánybírósághoz kívánunk fordulni, illetve az Európa Tanácshoz és a Velencei Bizottsághoz, alkossanak erről véleményt. Nekünk meggyőződésünk, hogy ez a törvény alkotmányellenes és nem felel meg Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásának sem” – hangsúlyozta Brenzovics László hozzátéve, érzik és nagyon fontosnak tartják Magyarország és a többi külhoni magyar közösség mellettük való kiállását.

(Fotó: Frissmédia/Ésik Árpád)

A tiltakozó megmozdulás szervezői egy közös nyilatkozatot is kiadtak, ennek szövegét magyar európai parlamenti képviselők segítségével az Európai Parlamentbe is el akarják juttatni. A dokumentumban egyebek mellett leszögezik: amennyiben Ukrajna európainak deklarálja magát, biztosítania kell az őshonos nemzeti közösségek számára a nyelvi szabadságot, az anyanyelven való művelődés lehetőségét és jogát, a regionális jogköröket, vagyis az autonómiát. Amennyiben ezt nem teszi lehetővé, sosem válhat az európai államok közösségének tagjává.

A nagygyűlésen a 200-300 résztvevő előtt felszólalt mások mellett Furik Csaba megyei képviselő, polgármester, aki a múltban történt hasonló próbálkozásokra mutatott rá. Leszögezte, az őshonos kisebbségnek járnak a jogok. „Lehet, hogy most keményen fogalmazok, de ha kell a házam, a földem, kell az a terület, amit Ukrajna vagy bármilyen más utódállam megkapott, akkor az ott élő embereknek jogot is kell adni. Biztosítani kell az ott élő embereknek azokat a jogokat, hogy otthon érezhessék magukat a hazájukban. Amikor ilyen dolgok történnek, nagy bizonytalanságot szülnek minden határon túli területen, mert tudjuk, ha ma velük megtehetik, akkor megtehetik velünk is” – mondta Furik Csaba.

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) és az Esterházy Akadémia nyilatkozattal csatlakozott a nagygyűléshez.

(Fotó: Frissmédia/Ésik Árpád)

A tiltakozó megmozdulás szervezői egy közös nyilatkozatot is kiadtak, ennek szövegét magyar európai parlamenti képviselők segítségével az Európai Parlamentbe is el akarják juttatni. A dokumentumban egyebek mellett leszögezik: amennyiben Ukrajna európainak deklarálja magát, biztosítania kell az őshonos nemzeti közösségek számára a nyelvi szabadságot, az anyanyelven való művelődés lehetőségét és jogát, a regionális jogköröket, vagyis az autonómiát. Amennyiben ezt nem teszi lehetővé, sosem válhat az európai államok közösségének tagjává.

-Frissmédia-

hírek.sk