Komoly kockázatot jelentenek a “magányos farkasként” lecsapó merénylők Európában, a közelmúltbeli franciaországi és németországi események demonstrálják, hogy az ilyen típusú támadásokat rendkívül nehéz felderíteni és megakadályozni – olvasható az európai rendőrségi együttműködési szervezet (Europol) szerdán közzétett jelentésében.

Letakart áldozat a franciaországi Nizzában történt terrorcselekmény helyszínén, ahol egy teherautó belehajtott a nemzeti ünnep alkalmából rendezett tűzijáték idején a tömegbe 2016. július 14-én este (Fotó: Reuters/Eric Gaillard)

A hágai székhelyű szervezet honlapján olvasható értékelésben kiemelték: a biztonsági szolgálatok által nem ismert, magányosan cselekvő merénylők jelentette növekvő veszély részben annak számlájára írható, hogy az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorista szervezet és a fő riválisaként számon tartott al-Kaida számos alkalommal támadások végrehajtására szólította fel a nyugati országokban élő muzulmánokat.

Az Europol szakértői kitértek rá, hogy bár az orlandói, a nizzai, a magnanville-i és a würzburgi merényletek elkövetőjeként mind az Iszlám Állam jelentkezett, ezek egyikében sem közvetlenül a terrorszervezet készítette elő vagy hajtotta végre a támadást. Hangsúlyozták, a tavaly novemberi párizsi vagy a márciusi brüsszeli támadásokkal ellentétben nincs rá semmilyen bizonyíték, hogy az IÁ bármilyen konkrét támogatást nyújtott volna ezen terrorcselekmények elkövetőinek.

Ralph Usbeck által közreadott kép egy földön fekvő turistáról a füsstel teli brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtéren, miután kettős robbantás történt 2016. március 22-én. Tizenegyen életüket vesztették és 81-en megsebesültek a reptéri öngyilkos merényletben, valamint tizenöt halottja és 55 sebesültje van a brüsszeli Maelbeek metróállomásnál történt robbantásnak. (MTI/AP/Ralph Usbeck)

“Annak ellenére, hogy a magányosan cselekvő merénylők közül sokan vallási és ideológiai elveket kapcsolnak a tetteikhez, nem szabad figyelmen kívül hagyni az esetleges mentális zavarok szerepét” – mondta Rob Wainwright, a rendőri szervezet igazgatója. Hozzátette, a 2000 és 2015 között “magányos farkasként” lecsapó merénylők mintegy 35 százalékánál mentális problémákat diagnosztizáltak.

Az Európai Unióban tavaly elkövetett terrorcselekményekben összesen 151 ember vesztette életét, 360-an pedig megsebesültek, ami jelentős növekedés a 2014-es négy halotthoz és hat sebesülthöz képest. A tavalyi 151 halálos áldozat közül 150-nek dzsihadista merénylők okozták a halálát.

Mentőalakulatok tagjai menekítik ki a sebesülteket a párizsi Bataclan koncertteremből 2015. november 13-án. A francia fővárosban késő este összehangoltan több merényletet követtek el. A lövöldözésekben és robbanásokban legalább 140 ember meghalt, sokan megsebesültek. Francois Hollande francia elnök egész Franciaország területére rendkívüli állapotot hirdetett és bejelentette a határok lezárását. (MTI/AP/Thibault Camus)

A jelentés szerint több mint ezer embert vettek őrizetbe terrorizmussal kapcsolatos ügyekben 2015-ben az EU-ban. Az ilyen ügyekben őrizetbe vettek közel negyede 25 éven aluli volt, 58 százaléka az EU-ban született, 63 százaléka uniós állampolgár. A szakértők szerint egyre magasabb a nők aránya a terrorizmussal kapcsolatban őrizetbe vettek között, tavaly 128 nőt fogtak el emiatt Európában.

A dokumentumban kiemelték, ugyan előfordultak ilyen esetek, de nincs rá “konkrét bizonyíték”, hogy a terrorhálózatok módszeresen arra használnák fel az Európába tartó menekültáradatot, hogy harcosokat juttassanak be a kontinensre.

Az Európai Unió tagállamaiban tavaly 211 merényletet hiúsítottak meg a hatóságok, 103-at Nagy-Britanniában, 72-t Franciaországban, 25-öt Spanyolországban.

Forrás: hirado.hu