Lantos Csaba hangsúlyozta: a kormány célja Magyarország energiaszuverenitásának erősítése, amennyire lehet, itt kell előállítani a felhasznált energiát. Az ország elkötelezett a nukleáris technológia és a megújuló energiaforrások mellett - jelezte.

A miniszter úgy fogalmazott: az elmúlt időszakban "napenergia-forradalom" zajlott Magyarországon, tavaly év végére 5600 megawattnyi napelem állt üzembe.

A zöld hidrogén előállításánál fontos kérdésnek nevezte annak költségeit, valamint tárolásának lehetőségeit. Ez a terület a kutatás-fejlesztés fázisában jár, de készülni kell az új technológiák hazai alkalmazására - emelte ki Lantos Csaba.

A miniszter elmondta: tavaly adták át Kardoskúton Magyarország első zöldhidrogén-előállító üzemét. Hamarosan termelésbe áll a Mol zöldhidrogén-üzeme Százhalombattán, a bükkábrányi létesítménnyel együtt pedig már három zöldhidrogén-előállító üzem lesz az országban - ismertette.

A napelemekkel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy idén tavasszal már lesznek időszakok, amikor a napelemek állítják elő az ország teljes áramszükségletét. A többletet exportálni vagy tárolni lehet, például akkumulátorokban, illetve a hidrogéntechnológia fejlődésével hidrogénes energiatároló berendezésekben - tette hozzá.

Lantos Csaba felidézte, hogy Magyarországon jelenleg 20 megawattnyi ipari méretű akkumulátor működik, egy új pályázattal ezt 440 megawattra szeretnék növelni. A háztartásokat zöldenergia termelésére és tárolására ösztönző Napenergia Plusz program kiírására szerda estig már több mint 20 ezren jelentkeztek - közölte.

Már meghaladja a 250 ezret a háztartási méretű napelemek száma, tehát a hazai családi házak 10 százaléka már napelemmel termel áramot, ezt növelik tovább a pályázati támogatással úgy, hogy akkumulátor is tartozzon a rendszerhez - ismertette.

A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség kétnapos, Hydrogen Open 2024 nemzetközi konferenciáján a szervezet és az Energiaügyi Minisztérium együttműködési megállapodást írt alá a hazai technológiai fejlesztések szakmai támogatásáról és az iparági stratégia megújításáról.

Az aláírás után Lepsényi István, a szövetség elnöke elmondta: a hidrogéntechnológia megvalósítása nagy kihívás, jelentős kutatás-fejlesztési feladatokkal és beruházásokkal jár. Annak érdekében, hogy a magyar ipar részt tudjon venni ebben, mindenképpen szükséges célirányos állami támogatás, aminek a felhasználásához a szövetség javaslatokkal szeretne hozzájárulni.

-MTI-