A negyven méter magasan lévő biztonságos fészkeket a vándor- és kerecsensólymok mellett vörösvércsék és hollók is szívesen lakják - írja szerdai közleményében az E.ON.

Egyes fészkekben évente akár több költés is megvalósulhat, mert a márciusban kikelő hollófiókák kirepülésük után a később költő vörösvércséknek adják át a fészket.

A műfészkekben sokszor eredményesebb a költés, mint a természetes fészkekben, mert biztonságos és zavartalan fészkelőhelyet biztosítanak a madaraknak. Május és június folyamán a néhány hetes fiókák gyűrűzését a Nemzeti Parkok természetvédelmi őrei végzik az E.ON támogatásával.

A vállalat szakemberei ilyenkor a távvezetéket először feszültségmentesítik, biztosítókötéllel felmásznak a 20-40 méter magasságban lévő fészkekig, óvatosan kiemelik és biztonságosan a földre juttatják a fiókákat, a gyűrűzést követően pedig visszahelyezik őket a fészkükbe.

A műfészkekben fajgazdag a költés, a két oldalról zárt fészket szívesen lakja a kerecsensólyom, a vércse és a holló is. Mivel teteje is van, meleg napokon árnyékot találnak benne a fiókák. Ma már jellemzően gyöngykaviccsal bélelt fémdobozt használnak a szakemberek műfészeknek, de korábban a tejfölös vagy tejes ládák is népszerűek voltak.

Van olyan tejesláda, amely már húsz éve van fenn az E.ON egyik székesfehérvári oszlopán, és tökéletesen használható, idén például az év madara, a kerecsensólyom költ benne - idézi a közlemény Staudinger Istvánt, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrét. Ez a faj a természetben nem rak saját fészket, a rétisas, a varjú, az egerészölyv vagy a holló fészkét foglalja el. A sólyom hűséges a fészekhez, öt-hat oszlopköz eltéréssel néha másik ládába is belekölt, de mindig ugyanazon a területen marad.

A Fejér vármegyei kerecsensólyom-állomány a legnagyobb a Dunántúlon, a megyében lévő 55 ragadozómadár műfészekből tizenötben költ idén kerecsensólyompár.

Gyűrűzéskor a madarak egyik lábára színes, távcsővel leolvasható gyűrű kerül, amely adatot szolgáltat a madár vonulásáról. A másik lábára helyezik föl az úgynevezett ornitológiai gyűrűt, ami nyilvántartja, egyedileg azonosítja a madarat.

A gyűrűzésen túl is együttműködnek az E.ON szakemberei a Nemzeti Parkokkal és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel. A fészekkarbantartások és új fészkek építése mellett táplálékvizsgálat céljából vadkamerákat helyeznek ki a fészkek közelében.

Az E.ON idén további ragadozó műfészkeket telepít a hálózatára, hamarosan vörösvércseládák kerülnek ki az Angyalföld-Zugló 132 kV-os távvezetékre. Az AUDI Hungáriával harmadik éve működik együtt az E.ON, hogy ragadozómadarak részére helyezzenek ki együtt költőládákat, a tavalyi évhez hasonlóan idén újabb nyolc kerecsensólyom-műfészek kerül a hálózatra a Duna - Ipoly Nemzeti Park területén.

-MTI-