A bérek emeléséhez versenyképes gazdaságra és munkaadókra van szükség – mondta Lázár János. Megjegyezte, hogy két dologról döntött ez a megállapodás: béremelésről és adócsökkentésről. A szakképzett munkaerő megtartása a bérversenyben is megnyilvánul. Magyarország versenyképességének egyik sarokpontja, hogy mennyi adót kell egy munkaadónak fizetni – mondta Lázár János. Jelenleg 28 százalékos adóterhek vannak, ami a tervek szerint 13-14 százalékra csökkenne. Ez nagy mértékben növeli a vállalkozások versenyképességét – jegyezte meg.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2016. november 24-én. Balról Kovács Zoltán kormányszóvivő (MTI Fotó: Illyés Tibor)

Realitássá válik a 40 százalékos béremelés

Lázár János a nap folyamán megkötött, több évre is intézkedéseket meghatározó bérmegállapodással indokolta kijelentését, mondván, a minimálbér emelése és a járulékcsökkentés együtt eredményezhet 40 százalékos béremelkedést.A kormány korrekt ajánlatot tett a munkaadók számára – mondta. Az adócsökkentés ugyanis a béremelés feltételét teremtette meg – jelentette ki a miniszterelnökséget vezető miniszter.

2017-ben a minimálbér eléri majd bruttó 127.500.- forint a jelenlegi 111.000.- forinthoz képest. 2018-ra ez az összeg 138.000.- forintra emelkedik, a garantált bérminimum pedig 161.000.- forintra. Ez stabil előrelépést jelent – tette hozzá. Megjegyezte a megállapodás hosszabb távra, 2022-ig szól a járulékok csökkentéséről. A jelenlegi gazdasági kilátások alapján, kimondható, hogy ez egy teljesíthető vállalás – állította Lázár János.

A miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a foglalkoztatás aránya nőtt, jelenleg 4 400 000 ember dolgozik Magyarországon. Soha ilyen magas nem volt a foglalkoztatottság és ilyen alacsony a munkanélküliség – fűzte hozzá.

Elismételte, hogy további segítsége a vállalkozások számára, hogy januártól egy számjegyű, azaz 9 százalék lesz a társasági adó.

Magyarország négy ponthoz ragaszkodik

Lázára János elmondta, hogy Magyarország továbbra is azt a nézetet vallja, hogy a bevándorlást nem megszervezni, hanem megállítani kell. Tehát a kormány csak olyan javaslatot tud támogatni, ami nem írja elő a kötelező kvótát, amelyben egyértelmű, hogy az EU határit meg kell védeni, hogy a schengeni határok sérthetetlenek és a szolidaritást minden országnak saját kultúrája, identitása és lehetősége alapján kell megfogalmazni. Utóbbival összefüggésben azt mondta: szeretnék, ha a határvédelmi kiadásokat, a kibocsátás helyszínén indított programokat és a hotspotok felállításának támogatását is szolidaritásként értékelné az unió.

Brüsszelnek nem sikerült megbontani a V4-es együttműködést – jegyezte meg. Hozzátette, a szlovák javaslattal kapcsolatban azonban vannak még nyitott kérdések.

(MTI Fotó: Illyés Tibor)

53 milliárd határvédelemre

A tárcavezető azt is bejelentette, hogy a 2016-os költségvetés terhére 53 milliárd forintos többlettámogatást kellett határvédelemre fordítani, az eddig 150 milliárdot követően. Ezt az összeget az ottani infrastruktúrára, a Honvédelmi Minisztérium mellett pedig a határon szolgálatot teljesítő katonák és rendőrök védőruházatára fordítják – hangsúlyozta.

Új kódexről dönthet az országgyűlés januárban

Kijelentette, a kormány új büntetőeljárási törvényt nyújt be a parlamentnek januárban. A Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatása szerint Trócsányi László igazságügyi miniszter kétéves egyeztetés után tárta a kormány elé a készülő kódexet, amely reményei szerint konszenzuson alapul.

A jogszabály céljaként jelölte meg az eljárások gyorsítását és hatékonyságának növelését, az áldozatvédelem erősítését.

A javaslatról ötpárti egyeztetést kezdeményeznek. A csomagot januárban nyújtják be a parlamentnek, és 2018 nyarán léphet hatályba a törvény – ismertette.

A kormány kész az egyeztetésre Ausztriával

Magyarország tudomásul veszi, ha Ausztria az Európai Bírósághoz fordul a paksi atomerőmű-beruházás miatt, de Magyarország inkább egy egyeztetési mechanizmus közös kidolgozását javasolja – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Lázár János közölte: a magyar kormány kész az osztrák kormánnyal – a kétoldalú együttműködés keretein belül – egyeztetési mechanizmust kidolgozni, amely a Paks II. kapacitásfenntartásával kapcsolatos összes adat, információ, építkezés megismerését lehetővé teszi Ausztriának. Jó lenne, ha a bíróság helyett egy egyeztetési mechanizmust vállalnának az osztrák szomszédok – tette hozzá, megjegyezte, annak nincs halasztó hatálya a beruházásra, ha Ausztria bírósághoz fordul.

-MTI-