B.R. elítélt, aki jelenleg a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben tölti szabadságvesztését, falfestményt készít a Reménysugár Gyermekotthonban. Előzőleg porcelánfestőként dolgozott, falak díszítésével börtönbüntetése alatt kezdett foglalkozni -
közel egy éve délelőttönként az intézmény jóvátételi programjának keretében gyermekeknek szóló illusztrációkat fest a gyermekotthonban és a Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet gyermekosztályán (MTI Fotó: Komka Péter)

Az elítéltek voltak már óvodában, gyermekotthonban, de a játszóterek karbantartásában, vagy éppen a szemétszedésben is segédkeznek, sőt fákat ültetnek – mindezt rabruhában, felvállalva a csodálkozó és bizalmatlan tekinteteket is. De vajon létezik-e helyreállító igazságszolgáltatás, illetve segít-e a jó útra való visszatalálásban a karácsonyi ajándékkészítés, vagy akár az önkéntes kertészkedés?

A programban kizárólag a jó magatartású és megfelelő hozzáállást tanúsító, ugyanakkor önként jelentkező fegyencek vehetnek részt, akik egy társadalmilag nagy arányban megbocsátható vétség nyomán kerültek rácsok mögé. Azok a fogvatartottak, akik saját maguknak sem lennének képesek megkegyelmezni, nem kerülnek látókörbe – jegyezte meg Mihály Attila ezredes, a győri büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka. Az immáron nyolcadik éve futó Jóvátételi Program főbb elemei fizikai munkálatokra épülnek, ám az elvégezhető feladatok körét folyamatosan bővíti a győri büntetés-végrehajtási intézet.

„Bizonyos esetekben egy-egy alapítvány, illetve intézmény képviselői keresnek fel minket, más alkalmakkor pedig egyenesen mi ajánljuk fel a munkánkat” – mondta el Csete Mária százados, re-integrációs tiszt.

Megtorlás kontra helyreállítás

Az általános vélekedés szerint attól, hogy valakit elítéltek, melyet követően börtönbe került, még nem állítja helyre a megbillent igazságot – mindössze letölti a büntetését, vagyis a jóvátétel kimerül a bizonyos mértékű szabadságvesztésben.

Katona Csilla, a Magyar Testvéri Börtöntársaság elnöke szerint az igazságszolgáltatás e két megközelítés között tesz különbséget: a megtorlás az ítéletre, míg az utóbbi a sértett emberi kapcsolatok helyreállítására helyezi a hangsúlyt – ennek kulcsfogalmai a felelősségvállalás (melynek következtében az elkövető vállalja a felelősséget tettéért, valamint annak hatásáért), illetve a bocsánatkérés (ezt megfogalmazza, majd gondolkodni kezd a például fentebb ismertetett jóvátételek egyikén).

Forrás: hirado.hu

-Friss Média-